Az
óvodások létszáma stagnál, ám a pécsi általános iskolai, de főleg a
középiskolai rendszerbe lépők száma továbbra is csökkenő tendenciát
mutat. A pedagógusok féltik az állásukat, a város pedig költségvetése
döntő részét az intézményrendszer fenntartására költi. (Forrás:
STOP)

Csak idő kérdése, mikor válik
elkerülhetetlenné egy újabb összevonási hullám, bár úgy tűnik: erre
idén, a választások évében nem kerítenek sort.

A város költségvetésének túlnyomó részét intézményei
fenntartására költi, ennek legjelentősebb hányada bérköltség. Tapintható
a feszültség a városvezetés és a pedagógusok között, erről árulkodik,
hogy utóbbiak rövidesen az utcára vonulnak.
A pécsi
iskolarendszer racionalizálására tett utolsó kísérlet 2005-ben történt,
ami iskolák összevonásával és a pedagógusok komoly ellenkezésével járt. A
folyamat azonban, amely ide vezetett, nem állt meg. A negatív
demográfiai hullám most éppen a középiskolákba gyűrűzik be. Az előző és a
mostani tanév között mínusz 500 középiskolás a differencia, idén
szeptemberben pedig a várakozások szerint újabb 600-zal kevesebben
iratkoznak be pécsi városi fenntartású
középiskolákba.

Póla József, a
városháza humán főosztályvezetője elmondta: az eddig az alapfokú
intézményeket sújtó demográfiai mélyrepülés mellett érzékelhető az
alapítványi, egyházi, sőt, a vidéki középiskolák elszívó hatása is. A
város által fenntartott 9 gimnáziumba, 8 szakközépiskolába – ezek között
van átfedés -, 6 szakiskolába és 2 speciális szakiskolába járó diákok
durván tíz százaléka kollégista, negyven pedig bejáró. Az utánuk járó
normatíva minimális, messze nem fedezi a költségeket, ami további
terheket ró a városra.

Egyes
becslések szerint a rendszerből mintegy 2000-2500 gyerek hiányzik. Van
olyan iskola, a hirdi, amelybe évek óta 13 gyermek iratkozik be,
információink szerint a szám tovább csökken.
Józan ésszel
felfogva a racionalizálás elkerülhetetlen, ennek ellenére ez idén nem
kerül napirendre.
– A középfokon három osztállyal indul
kevesebb, mint tavaly – mondta Bognár László, az oktatási bizottság
elnöke, megerősítve, hogy iskola bezárása nincs napirenden. – A
bizottságnak az sem célja, hogy a törvényi maximumra állítsa be az
osztályok létszámát, hacsak nem ez az intézmény és a szülők határozott
kérése.

A pedagógusok az
összevonások mellett ettől tartanak leginkább. – Ha a város a középfokon
a 46, alapfokon a 39 fős osztálylétszámokat célozza meg, az tömeges
elbocsátásokkal jár a szférában – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezetének pécsi vezetője. – Ekkora osztályokban egy
valamit nem lehet: tanítani.

Nagy
hozzátette: Pécsett magas a sajátos nevelési igényű, tanulási és
beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekek aránya, ezért sem célszerű az
osztálylétszámokkal a törvényi maximumot megcélozni. A tömött
Pécs-nyugati és belvárosi iskolák mellett ráadásul a keleti intézmények
jóval kevesebb diákot fogadnak. Összevonásuk mégis nehezen elképzelhető.
– Sok család itt nem tudná, vagy nem is akarná a buszbérletet megvenni a
gyereknek – így Nagy. – Sok gyermeknél az sem biztos, hogy felszállna
egy iskolabuszra.

Az óvodák
ugyanakkor tömve vannak. Nagy Erzsébet szerint eleve alultervezett az
ovisok létszáma, mondván, úgysem jár minden gyerek. Csakhogy egyre nő a
száma a GYES-ről a munka világába visszatérő anyáknak, így a bölcsődébe,
óvodába járó, járni akaró gyerekeké is.