1998-2001-ig a TTE Bizottmányának tagja

Munkahely: Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs
Munkahely neve, címe: 7624 Pécs, Rókus u. 2.
Telefon: (06-72) 310-228 / 5112

Életrajz

1954-ben születtem Budapesten, középiskolai tanulmányaimat a Kaffka Margit Gimnáziumban végeztem.
A Szombathelyi Tanárképző Főiskola nappali tagozatán könyvtár-magyar szakos diplomát szereztem (1973–1977), és ezután az ELTE magyar kiegészítő szakjára jelentkeztem, amit levelező tagozaton végeztem el (1978–80). Dolgoztam a Nemzetközi Előkészítő Intézet könyvtárában segédkönyvtárosként (1977-79), a Fővárosi Moziüzemi Vállalat közművelődési üzemvezetőjeként (1979-81), és e kevés elfoglaltságot jelentő, de rosszul fizetett állásokban egyre nyilvánvalóbb lett számomra, hogy engem tulajdonképpen a történelem érdekel, mégpedig a nagy francia forradalom története, amelyről egyre több könyvet gyűjtöttem és egyre több jegyzetet készítettem.
1981-ben sikerült először olyan állást kapnom, amely már távoli kapcsolatban állt a történelemmel: az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségének segédszerkesztője lettem, s a hírhedt, soha el nem készülő �nagylexikon” újkortörténeti szócikkeit kezdtem írni és szerkeszteni. Csak ekkor nyílt rá lehetőségem, hogy munkahelyem támogatásával jelentkezzek az ELTE történelem szakára, levelező tagozaton, amelyet 1983 és 1985 között végeztem el. Először csak recenziókat írtam különböző lapokba, majd 1982 februárjában a Világosság közölte első történelmi tanulmányomat, a Századok pedig elfogadta egyik könyvismertetésemet. A következő évben a História is megjelentette egyik cikkemet. Több kisebb, ismeretterjesztő jellegű publikáció után 1984-ben lehetőségem nyílott rá, hogy a Kossuth Kiadó Népszerű történelem című sorozata számára könyvet írjak A Bastille bevétele címmel. Ez a könyv 1985-ben jelent meg, és kedvező fogadtatásban részesült.

1985-ben az a rendkívüli szerencse ért, hogy az újonnan szerveződő Janus Pannonius Tudományegyetem akkor még egyetlen Történelem Tanszékére meghívást kaptam, s a XVII-XVIII. század világtörténelmét kezdtem tanítani. 1985 augusztusa óta minden héten Pécsre vonatozom Budapestről. Az oktatói munka jóvoltából kénytelen voltam �kitágítani” szakterületemet, s a francia forradalom történetén kívül a XVII., XVIII és XIX. századi európai és amerikai történelmével is foglalkozni kezdtem. Itt, a Janus Pannonius Tudományegyetemen készítettem el 1987-ben egyetemi doktori, majd PhD értekezésemet. Ez utóbbit 1996 tavaszán védtem meg, az ELTE és a JPTE professzorai előtt.
Fő törekvésem arra irányult, hogy a forradalom hagyományos marxista-leninista interpretációja helyett az újabb, liberálisnak vagy revizionistának nevezett irányzatok forradalom-értelmezéseit is megismertessem Magyarországon.
Fontosnak tartottam, hogy magyar nyelven is elérhetővé tegyem a nagy francia forradalom politikai-ideológiai interpretációjának alapműveit, és két kisebb, de rendkívül igényes kiadó támogatásával lefordítottam Tocqueville híres könyvét, A régi rend és a forradalom címmel (1994, Atlantisz), valamint a leghíresebb jelenkori francia forradalom-történész, François Furet Gondoljuk újra a francia forradalmat! című kötetét (1994, Tanulmány Kiadó). Lefordítottam más tanulmányköteteket is: Charles Beard klasszikus művét az amerikai alkotmány gazdasági értelmezéséről (1988, Európa), egy kiváló és modern összefoglaló művet az USA történetéről (1995, Maecenas), Andrew Shennan De Gaulle-életrajzát (1997, Akadémiai K.) és részt vettem az Akadémiai Kiadó által megjelentetett Times Világtörténelmi Atlasz fordításában is (1992).
PhD értekezésemhez olyan témát választottam, amelyhez egyszerre volt szükség francia és amerikai forrásokra: Jefferson francia forradalomban betöltött szerepét elemeztem. 1998-ban jelent meg második (Az Egyesült Államok elnökei, Maecenas) és harmadik könyvem (Jefferson és a francia forradalom, Osiris) az USA elnökeiről.
1998-tól vagyok tagja a Történelemtanárok Egyletének.

Fontosabb cikk
Önálló kötetek

A Bastille bevétele. Bp. 1985, Kossuth Kiadó. 217 o.
Megszökött a király! Bp. 1989, Kossuth Kiadó. 242 o.
A nagy francia forradalom kisenciklopédiája. Bp. 1989, Minerva. 212 o.
A Bastille-tól Waterlooig. Bp. 1989, Zrínyi Kiadó. 72 o.
Így élt Washington. Bp. 1991, Móra Kiadó. 158 o.
Az Egyesült Államok elnökei. Bp. 1998, Maecenas. 367 o.
Thomas Jefferson és a francia forradalom. Bp. 1998. Osiris. 157 o.

Fordítások

Beard, C. A: Az Egyesült Államok alkotmányának gazdasági értelmezése. Bp. 1988, Európa.
Tocqueville, A. de: A régi rend és a forradalom. Bp. 1994, Atlantisz.
Furet, François.: Gondoljuk újra a francia forradalmat. Pécs, 1994, Tanulmány Kiadó.
Sellers-May-McMillen: Az Egyesült Államok története. Bp. 1995, Maecenas.
Shennan, Andrew: De Gaulle. Bp. 1997, Akadémiai Kiadó.

Szerkesztések

Hampson, N.: Danton. Bp. 1995. Osiris.
Furet, F.: A francia forradalom története. Bp. 1996, Osiris.
Tulard, J.: Napóleon. Bp. 1997, Osiris.

Tanulmányok

Danton vagy Robespierre? – Világosság, 1982. 2. sz. 93-101. o.
Albert Soboul, a francia forradalom történésze. (Új kötet-régi viták) – Világtörténet, 1982. 4. sz.. 93-105. o.
L’historiographie hongroise de la Révolution française depuis 1945. – Specimina NovaDissertationum… Pars secunda, 1986. 3-19. o.
Buonarroti és az Egyenlők összeesküvése. (Utószó, jegyzetek) – Philippe Buonarroti: Összeesküvés az egyenlőségért. Bp. 1987, Európa Kiadó. 393-423. o.
A nagy francia forradalom, a polgárság és a kapitalizmus. Egy historiográfiai vita története. – Világtörténet, 1987. 4. sz. 47-74. o.
L’historiographie hongroise de la Révolution française depuis 1945. – Echos lointains de la Révolution française. Paris, 1988, Publications Langues O. 299-327. o.
Danton vagy Robespierre? Egy historiográfiai vita története. – Tanulmányok a francia forradalom történetéből. Bp. 1989, Kossuth Kiadó. 115-132. o.
A francia forradalom sztálinista értelmezéséről. – Kritika, 1989. július, 12-14. o.
A nagy francia forradalom-kétszáz év távlatából. – Társadalmi Szemle, 1989. július, 24-32. o.
Histoire et idéologie: les problèmes de l’historiographie contemporaine de la Révolution française en Hongrie. – L’image de la France révolutionnaire dans les pays et les peuples de l’Europe centrale et du sud-est. Paris, 1989, INALCO. 143-152. o.
A bicentenárium másnapján. – Kritika, 1990. április, 27-28. o.
L’histoire et l’idéologie dans l’historiographie hongroise de la Révolution française depuis 1945. – La storia della storiografia europea sulla rivoluzione francese. (Relazioni Congresso maggio 1989) II. Roma, 1990, Instituto Storico Italiano Per L’eta Moderna e Contemporanea. 307-317. o.
Egy kétes értékű rendszerváltás: a francia forradalom. – Kritika, 1991. január. 22-23.o.
A forradalmi terror problémájáról. – Kritika, 1991. június. 17-18. o.
Progrès technique et évolution des mentalités dans la Hongrie du XVIIIe siècle. Un problème historiographique. – Progrès technique et évolution des mentalités en Europe centrale.(1750-1840) Colloques Langues’O. Paris, 1991, INALCO. 17-25. o.
A forradalmi tervezőmunka korlátairól. – Café Bábel, 1991. 2. sz. 21-28. o.
Teaching the History of the French Revolution in Hungary. – Teaching Modern European History. Experiences and Prospects. Szeged, 1992, Attila József University. 43-47. o.
La Hongrie et le Centenaire de la Révolution française. – 1889. Centenaire de la Révolution française. Reactions et Représentations politiques en Europe. Bern, 1992, Peter Lang S.A. 85-90. o.
Kasszandrai töprengések. – BUKSz, 1993. tavasz. 37-41. o.
A nagy francia forradalom magyar történetírásának vázlata 1889 és 1945 között. – Filozófiai Figyelő, 1993. 148-161. o.
Egy könyv és írója (Bevezető) – Alexis de Tocqueville: A régi rend és a forradalom. Bp. 1994, Atlantisz. 9-29. o.
Gondolatok Tocqueville-ról, avagy egy világhírű könyv magyarországi ki nem adásának okairól. – Holmi, 1994. november. 1615-1621. o.
François Furet és a forradalom történetírása. (Utószó) – François Furet: Gondoljuk újra a francia forradalmat. Pécs, 1994, Tanulmány Kiadó. 193-201. o.
The commemoration of the French Revolution in Hungary. – Transactions of the Eight International Congress on the Enlightenment. Oxford, 1992, Voltaire Foundation. I. 538-543. o.
Sieyès abbé és Jefferson nézetei a nemzetről, a társadalomról és a képviseletről. – MagyarTudomány, 1996. 2. sz. 194-200. o.
Mirabeau in the Eyes of Two Hungarian Historians from the Nineteenth Century. – The European Legacy. Toward New Paradigms. Special Issue. Fourth International Conference of the International Society for the study of European Ideas, Graz, Austria. Part 1. 1996. March. Vol. I. no, 1. 90-94. o.
Progrès technique et évolution des mentalités dans la Hongrie du XVIIIe siècle. Un problème historiographique. – Le Bulletin de la S.H.M.C. 1996. 3-4. sz. 24-28. o.
Jefferson a jakobinus? – IN MEMORIAM BARTA GÁBOR. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengváry István. Pécs, 1996. JPTE Továbbképző Központ Kiadói Irodája.
Sieyès abbé és Jefferson nézetei a nemzetről, a társadalomról és a képviseletről. – Mi a nemzet? Tanulmányok. Bp. 1998, Akadémiai Kiadó. 11-17. o.

Ismeretterjesztő írások, vitacikkek

Kereszt és trikolór. A katolikus egyház a nagy francia forradalomban. – História, 1983. 5-6. sz. 65-67. o.
Szavaztat a forradalom. – História, 1985. 5-6. szám.
Danton. – Élet és Tudomány, 1986. 14. sz. 437-438. o.
A nép barátja. – IPM, 1986. szeptember. 60-69. o.
Fouché pálfordulásai. – IPM, 1987. január. 145-153. o.
A �békaevő” franciák és a �perfid” angolok. – História, 1987. 1. sz. 11-12. o.
Marie Antoinette. – IPM, 1988. február. 78-87. o.
Mikor kezdődött és meddig tartott a francia forradalom? — Rövid időrendi áttekintés � Kit képviseltek a forradalom képviselői? — Szimbólumok � Mit olvassunk? – Háttér a francia forradalomhoz. Bp. 1989, Háttér. 15-17., 33., 48-51., 51-52., 96. o.
Napóleon rendőrminisztere. Joseph Fouché. 1759-1820. – Szürke eminenciások. Bp. 1989, Móra Kiadó. 161-177. o.
Bonaparte Napóleon. – Rubicon, 1991. 1. sz. 16-19. o.
Forradalomról és más efféle emberi lomról. – Rubicon, 1991. 2. sz. 8-11. o.
Az abszolút monarchia. – Rubicon, 1991. 4. sz. 23-25. o.
Akinek Párizs megért egy misét. – Rubicon, 1991. 6. sz. 16-18. o.
Mint történész… – Kritika, 1991. október. 2. o.
�Csak egy percet még, hóhér úr!…” – Kritika, 1992. január. 6-7. o.
A �kis Napóleon” államcsínye. – Beszélő, 1992. augusztus 22. 26-28. o.
Vázlat egy demagógról. – Kritika, 1992. október. 2. o.
A forradalmak tanításának problémájáról. – Kritika, 1993. február. 33-34. o.
Szabadság, egyenlőség, demagógia! – Rubicon, 1993. 1-2. sz. 15-18. o.
Felejtsük el a feudalizmust? – Rubicon, 1993. 4. sz. 4-5. o.
Gondolatok a rendszerváltásokról � sokról. – Kritika, 1993. december. 4. o.
Mit üzen a guillotine? – Kritika, 1994. január. 46-47. o.
Mit tanulhatunk Amerikától? Fejezetek a XIX. századi amerikai elnökválasztások
történetéből. – Kritika, 1994. február. 7-8. o.
Tocqueville a sajtószabadságról. – Kritika, 1994. március. 17. o.
Négyezernyolcszáz leütés arról, hogy miért nem mentek el választani – Beszélő, 1994.
sz. 15. o.
Négyezernyolcszáz leütés a forradalomról. – Beszélő, 1994. 28. sz. 15. o.
Szolgálni és fenntartani. A francia nemesség a forradalom előtt. – Rubicon, 1994.
4-5. sz. 58-60. o.
Thermidor 9-e kétszázadik évfordulójára. – Kritika, 1994. július. 41. o.
A királyné szüzessége. – Rubicon, 1994. 6. sz. 33-34. o.
Ki mit nem tud? Töprengések a történelem felvételin. – Beszélő, 1994. augusztus 4. 31. sz. 28-29.o.
Hogyan különböztessük meg egymástól a pártokat? – Beszélő, 1994. október 13. 41. sz. 30. o.
A határvidék öröksége. – Rubicon, 1994. 9. szám. 15-18. o.
Cowboyok és csorda bárók. – Ugyanott, 18-21. o.
Szerencsevadászok. – Ugyanott, 21-23. o.
A távolság legyőzése. – Ugyanott, 24-27. o.
Billy a Kölyök. – Ugyanott, 28-30. o.
Meddig tart a proletárdiktatúra? – Beszélő, 1995. január 19. 3. sz. 30-31. o.
A nagy francia forradalom. – Rubicon, 1995. 10. sz. Melléklet, VI-VIII.
Szabadság, egyenlőség, demagógia. – Rubicon, 1996. 3. sz. 26-28. o.
Milyen a magyar történelem? – Kritika, 1996. augusztus. 2-3. o.
Vesztfáliai béke. – Rubicon, 1997. 2. sz. 38-41. o.
Egy bűnbak védelmében. – Filmvilág, 1997. augusztus. 49-51. o.
François Furet emlékére. – Élet és Irodalom.1997. szeptember 12. 6. o.
Vietnam. – Beszélő, 1997. 11. szám. 95-96. o.
A jakobinus diktatúra. – Rubicon, 1997. 10. sz. Melléklet, XII-XIV.
A szerkesztő jegyzete a magyar nyelvű Napóleon-irodalomról. – Jean Tulard: Napóleon. Bp. 1997, Osiris Kiadó. 577-579. o.
Európa a �régi rendszer” idején. – Rubicon, 1998. 1. sz. Melléklet, VII-X.
Mit ünnepelünk? – Kritika, 1998. 3. sz. 10-11. o.
Szidalmazzuk egy kicsit az újságírókat is! – Mozgó Világ, 1998/4. 54-56. o.
1848. március 15. � 1998. március 15. – Sétatér, 1998. 2. sz. 15-16. o.
Válasz Erényi Tibornak. – Élet és Irodalom. 1998. október 2. 2. o.
Amikor a farok csóválja… – Filmvilág, 1998. 10. sz. 20. o.

Interjú

Mítoszok a polgárról és a forradalomról. /Javorniczky István/ – Magyar Nemzet, 1996. márc. 14. 9. o.

Recenziók

Albert Soboul: Comprendre la révolution. – Századok, 1982. 6. sz. 1346-48. o.
William Doyle: Origins of the French Revolution. – Századok, 1984. 2. sz. 391-3. o.
Történelmi atlasz a középiskolák számára. – Századok, 1986. 1. sz. 211-13. o.
Manfred, Albert: Robespierre-Lendvai L. Ferenc: Protestantizmus, forradalom, magyarság-Vadász Sándor: Danton vagy Robespierre?–Rózsa László: Danton ürügyén. – Janus, 1987. ősz, IV. 2. 90-98. o.
Vecseklőy József: A csillagsávos lobogó nyomában. – Századok, 1987. 1. sz. 217-220. o.
Albert Manfred: Robespierre. – Századok, 1988. (1990) 3. sz. 492-494. o.
Ludassy Mária: Szabadság, egyenlőség, igazságosság. – Kritika, 1990. június. 46. o.
A vadkan Erymante és a burzsoá állam termőtalaja. /Vadász Sándor: Emberek és eszmék a francia forradalomban./ – Holmi, 1990. december. 1446-49. o.
Pawel Jasienica: Elmélkedés a polgárháborúról. – BUKSZ, 1991. tavasz. 122-123. o.
Új (?) segédkönyvek a történelemtanítás szolgálatában. – BUKSZ, 1991. ősz. 300-05. o.
Mítosz és valóság” Tanulmányok a francia forradalomról. – BUKSZ, 1992. nyár.252-53.o.
Új művek a nagy francia forradalomról. – Századok, 1990. 2. sz. 297-302. o.
Fedezzük fel Amerikát! – Holmi, 1992. november. 1690-93. o.
Voltaire és Condorcet �legjobb magyar tanítványa”. – Kritika, 1993. június. 45. o.
Edna Hindie Lemay: Dictionnaire des Constituants. – Századok, 1993. 1. sz. 167-68. o.
Kik azok a jakobinusok? – Kritika, 1993. 9. sz. 32-33. o.
A Vadnyugat fénykora. – Élet és Irodalom, 1995. márc. 31. 14. o.
Egy érdekes könyv. – Élet és Irodalom, 1995. júl. 14. 14. o.
Új történelemkönyvek-régi kifogások. – Népszabadság, 1995. szept. 2. Könyvszemle, 5.o.
Salemtől Hollywoodig. – Élet és Irodalom, 1995. szept. 8. 12. o.
Hazánk-a külföldiek szemével. – Élet és Irodalom, 1995. okt. 6. 12. o.
Hogyan ne írjunk világtörténelmet? – Élet és Irodalom, 1996. ápr. 12. 14. o.
Az orosz történelemről, hitelesen-végre! – Élet és Irodalom, 1997. márc. 28. 15. o.
A forradalom � mai szemmel. – Élet és Irodalom, 1997. máj. 23. 14. o.
Pillantás a mélységbe. – Élet és Irodalom, 1997. jún. 20. 12. o.
Ex Libris. – Élet és Irodalom, 1998. január 9. 13. o.
Egy hihetetlen történet. – Élet és Irodalom, 1998. március 6. 15. o.
Megint erről a Hitlerről. – Élet és Irodalom, 1998. június 5. 17. o.
Ex Libris. – Élet és Irodalom, 1998. szeptember 18. 13. o.
Fekete könyv fehérben. – Beszélő, 1998. 11. szám. 22-27. o.