Egy év múlva,
akár sorsolás útján is, az általános iskolákban kötelező lesz a
hátrányos helyzetű gyermekek felvétele – írta Ablonczy Bálint a Heti
Válaszban.

Egy év múlva, akár
sorsolás útján is, az általános iskolákban kötelező lesz a hátrányos
helyzetű gyerekek felvétele. Az oktatási miniszter a diszkrimináció
megszüntetéséről, pedagógusok az iskolai kohézió gyengítéséről
beszélnek. Közben Gyurcsány Ferenc szerint a mélyszegénységben élőket, a
magyarországi cigányságot a nemzedéki láncolatot megszakítva lehet
visszavezetni a felelősségvállalás útjára.

A december elején elfogadott oktatási törvénymódosítás
alaposan felzaklatta a pedagógusvilágot. A jövő év tavaszától ugyanis az
általános iskoláknak az oktatási körzeteken kívülről jelentkezők közül
elsőként a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kell előnyben
részesíteniük, és csak hely hiányában lehet elutasítani a rászorulókat
(az számít hátrányos helyzetűnek, akinek szülei legfeljebb nyolc
általánost végeztek). Ha maradnak még helyek – márpedig a mai
gyermekhiányos időkben ez mondható általánosnak -, sorsolással kell
feltölteni őket. Így elvileg megszűnik az azonos képességű gyermekek
összeválogatásának lehetősége, s hogy ne lehessen a felvételi
körzetekkel „csalni”, átszabják azokat is. Az új szabályozás szerint két
szomszédos körzetben legfeljebb 25 százalékkal térhet el a hátrányos
helyzetű tanulók aránya az összes tanköteles korúhoz
viszonyítva.

A tanártársadalom
jelentős része életidegennek tartja a megváltoztatott szabályozást.
Hiszen az új előírás szerint egy iskolának akkor is fel kell vennie
hátrányos helyzetű gyermekeket, ha a településen vagy a városrészben
nincs jelentős számú, rossz körülmények között élő cigány népesség.
Előállhat az a helyzet is, hogy egy család három gyermeke három
különböző iskolába jár majd az elvileg esélyegyenlőséget biztosító
sorsolás miatt – vélekednek többen. Az oktatási tárca ugyanakkor
hangsúlyozza, itt az ideje, hogy véget érjen a jobb gyerekek
kiválogatásának káros hagyománya.

„A
beiskolázáskor elbeszélgetés címszó alatt sok helyen egyfajta
káderezési folyamat zajlik: az intézmények óhatatlanul is figyelembe
veszik a gyermek szüleinek társadalmi hátterét” – nyilatkozta a
Népszabadságnak Magyar Bálint oktatási miniszter. Szerinte a diákok
szelekciója miatt alakult ki az a helyzet, hogy Magyarországon 65-70
százalékban határozza meg a gyermek teljesítményét, hogy milyen iskolába
jár, miközben Svédországban csak 7-10 százalékban.

A körzethatárok átszabása és a rendszer megváltoztatása
komoly jogi aggályokat is felvet. Míg például Franciaországban a
gyerekek csak a területileg illetékes vagy fizetős (az esetek
többségében egyházi fenntartású) magániskolába járhatnak, nálunk
alkotmányos alapjog a szabad iskolaválasztás, ez pedig sérülne a
sorsolásos eljárással.

Magyar Bálint
javaslatát álmegoldásnak tartja Sió László. A Fidesz oktatási
műhelyének vezetője úgy látja: mint már oly sokszor, az oktatási tárca
saját tehetetlenségét próbálja adminisztratív eszközökkel ellensúlyozni.
„A törvénymódosítás a szegregáció elleni harc egyik fontos fejezetének
lett beállítva, holott nem az. Ha valóban fontos lenne Magyar Bálintnak
ez a küzdelem, az Oktatási Minisztérium nem vette volna el a roma
osztályokban tanuló gyerekek után járó plusznormatívát” – vélekedik a
politikus, aki úgy véli, bántó általánosítás az iskolák burkolt
rasszizmusát vagy diszkriminációját okolni a jelenlegi helyzetért.
Szerinte a nehéz sorban élő, cigány gyermekekkel foglalkozó iskolák az
általános elvonások miatt vannak rossz helyzetben, a megoldás tehát a
jobb oktatási környezet biztosítása. Sió László állítja: vannak
bizonyítottan eredményes programok – mint például az Arany János
tehetséggondozó program -, az adminisztratív intézkedések helyett ezek
bővítésére lenne szükség.

Ráadásul
ahogy a régi szabályozás, úgy az új rendszer alól is lehet kibúvó. Eddig
ugyanis az iskola színvonalával elégedetlen szülő egy másik településre
bejelentkezve adhatta a neki jobban tetsző intézménybe gyermekét.
Ezután valószínűleg még keresettebbek lesznek a magán- és – a tárcának
vélhetően kevéssé tetszően – az egyházi iskolák: rájuk ugyanis nem
vonatkozik a szabályozás. A már most is sok esetben szegregált falusi
iskolák esetében pedig semmiféle előrelépést nem hoz a
változtatás.