Vass Vilmos, a
JATE Pedagógiai Tanszékének tudományos munkatársa, a budapesti
Centenáriumi Általános és Szakiskola tanára, az OKI és a TTE javaslatára
1996. június 24-25-én Strasbourgban nemzetközi szakmai tanácskozáson
vett részt. Az alábbi cikk bővebb változata várhatóan az Új Pedagógiai
Szemlében jelenik meg.
Az
ezredforduló felé közeledve Magyarország euroatlanti integrációs
törekvései előtérbe helyezték azokat a főként politikai, gazdasági és
kulturális programokat, amelyek erősítik és gyorsítják a csatlakozási
folyamatot. A tudományos-technikai fejlődés felgyorsulásával és az
információ robbanásszerű előtérbe kerülésével az oktatási programok
szerepe is megnövekedett. A fent említett tényezők olyan nemzetközi
készségeket, képességeket és kompetenciákat kívánnak meg, melyek az
oktatás egészére hatással vannak és biztosítják egy sokoldalúan képzett
munkaerőpiac kialakulását. Ennek tudatában az Európa Tanács útjára
bocsátott egy hároméves oktatási programot, Oktatás a demokratikus
állampolgárért (Education for Democratic Citizenship) elnevezéssel,
melynek nyitókonferenciája idén június 24-25-én volt Strasbourgban. Mr.
Maitland Stobard az Európa Tanács oktatási ügyeinek irányítója, az
Oktatási- Kulturális- és Sportbizottság helyettes igazgatója megnyitó
beszédében felvázolta az 1977-ben induló program tartalmát, lehetséges
struktúráját, céljait, feladatait és a munkálatok beilleszkedését az
Európa Tanács és más szervezetek (UNESCO, OECD, Európa Unió, ENSZ)
programjaiba, külön kiemelve az eddig lezajlott folyamatok politikai és
történeti hátterét. Az induló program két fő részből áll: egy
közoktatási és egy felnőttoktatási területből, szorosan kapcsolódva a
demokratikus állampolgár jogaihoz és kötelességeihez, valamint a
folyamatos tanulás gondolatához.
Az
elnöki bevezető gondolatok után Mr. Domenico Ronconi az Európa Tanács
Iskolai és Felnőttoktatási Szekciójának vezetője kiemelte, hogy az új
program céljainak, feladatainak és módszereinek megfogalmazása
feltétlenül igényli azt az alkotó vitát, amelyet azok az eltérő
tapasztalatok biztosítanak, amelyekkel a programban résztvevő mintegy 40
küldött az állampolgári ismeretek tanítása terén rendelkezik.
Szükségesnek tartotta egy módszertani definíciós minimum
megfogalmazását, hiszen nemzetközileg is igen eltérő szakszóhasználat
jellemzi ezt a területet (Citizenship Education, Civics, Civic
Education, Human Rights Education stb.). Majd Mr. William Tyler és Mr.
Francois Audigier pedagógiai szakértők ismertették vitaindító
tanulmányaikat. A felsőoktatással kapcsolatban központi gondolatként
merült fel az egész életen át tartó , folyamatos, állandó tanulás
szükségessége, összhangban a rugalmas, összeurópai kompetenciákkal, a
munkanélküliség problémájának hathatós kezelésével és a szociális
egyenlőség gyakorlatával. Tyler kiemelte a terület kapcsolatát a
tartalmi szabályozással, a társadalmi szerveződésekkel, a demokratikus
intézményrendszer működésével és igen szoros koherenciát feltételezett a
közoktatással. Audigier nagy hangsúlyt fektetett az emberi jogok és a
demokrácia viszonyára és az állampolgári ismeretek mögött meghúzódó –
főként -földrajzi és történelmi háttérre. Szerinte az új program
tartalmát elsősorban a demokratikus jogok és értékek, a politikai
rendszerek működésének története, a közösségi élet szabályai és a
konfliktusok békés megoldási módszerei határozzák meg összefüggésben az
identitás, az állampolgárság, az emberi jogok és a demokrácia
fogalmával. A jelenlévő küldöttek ennek megfelelően két szekcióban
folytatták munkájukat, ahol mindenki igyekezett saját országának
gyakorlatát egy multikulturális és globális megközelítésbe beágyazni,
ezzel is gazdagítva az új program összképét.
Az érdekesebb példák között feltétlenül megemlítendő a
skóciai interdiszciplináris megközelítésű, 10 éves tanulók számára
indított Élet a társadalmunkban c. program, amely a középiskolában
Modern tudományok néven szélesedik tovább felölelve a demokrácia, a
társadalmi-gazdasági változások, a különböző ideológiák és a nemzetközi
kapcsolatok témaköreit. Figyelemre méltó volt a világ vallásaival
foglalkozó német Etika program, a litván Civitas kezdeményezés és az
észak-ír Gordon Cook Alapítvány által szervezett tanárképzési project.
Ehhez kapcsolódva a közoktatási szekcióban ismertettem azokat a
magyarországi folyamatokat, amelyek a tartalmi szabályozás
decentralizálásához (NAT helyi tantervek) és a már meglévő, elsősorban
problémacentrikus állampolgári és társadalomismereti programokhoz
illeszthetők.
A Kulturális
Együttműködési Tanács által kiadott hároméves programterv alapján az
Oktatás a demokratikus állampolgárért program végrehajtása az alábbi
távlati feladatokat kívánja meg: a program tartalmának, fontosabb
témaköreinek, cél-feladat-követelmény-rendszerének meghatározása, a
terminológiai zűrzavar megszüntetése, adaptálható taneszközök
megalkotása, a tanárképzés új alapokra helyezése, a nemzetközi
szervezetekkel való kapcsolat biztosítása, az új program
implementációjának (jelentések, jegyzőkönyvek, taneszközök, CIVNET,
disk, CD-ROM) biztosítása. Ennek érdekében munkacsoportok jönnek létre,
amelyek összeurópai és regionális szinten igyekeznek ismereteiket,
tapasztalataikat, véleményüket az új programba beépíteni. Így Audigier
szavaival élve az Oktatás a demokratikus állampolgárért program valóban
jelzőfény lesz, amely megvilágítja azt az eljárást, amely szerint a XXI.
század europolgárai aktívabbak legyenek, szélesebb társadalmi
tájékozottsággal, rugalmasabb kompetenciákkal és toleráns attitűdökkel
rendelkezzenek.