• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Feltárták a világ első háborújának nyomait
2007. január 22. hétfő, 0:00

A
régészek feltételezéseiket arra alapozzák, hogy a feltárt városfalban
igen sok lövedéknyomot találtak, egy összedőlt épületben pedig közel
ezer darab változó méretű, ovális alakú agyaggolyóra
bukkantak.
(Forrás: National Geographic)

Nemcsak a világ első háborújának nyomairól, hanem az
ősi mezopotámiai kultúrák kialakulásáról is igen sokat mondanak azok a
leletek, amelyeket a szír-iraki határ közelében találtak meg. Könnyen
lehet, hogy át kell írni az első városok keletkezésének történetét
is.


Kissé abszurdnak tűnhet a
megállapítás, de bizonyos szempontból mégis igaz: az Öböl-háború és a
mostani iraki háború, amelyek mérhetetlen pusztítást végeztek az ősi
mezopotámiai kultúrák helyszínén, amelyek során minden bizonnyal
felbecsülhetetlen értékű régészeti leletek semmisültek meg, és amely
miatt a régészeknek oda kellett hagyniuk ásatásaikat, úgy tűnik mégis
járt némi tudományos jellegű hozadékkal.


A régészek ugyanis a nyugalmasabb, ám talán nem kevésbé
érdekes Észak-Mezopotámiai régiók iránt kezdtek érdeklődni. Ahogy a
figyelem egyre inkább ezekre a régiókra összpontosult, úgy jöttek rá
arra, hogy minden valószínűséggel újra kell majd írni a tankönyvek ősi
kultúrákkal foglalkozó fejezetét.


Az
ásatásokat ugyan már 1999-ben elkezdték a szíriai Hamoukar városának
közelében – az iraki határtól pár kilométerre – ám a legjelentősebb
leletekre csak tavaly év végén bukkantak rá, a sajtónak pedig a hét
közepén mutatták be azokat.


A
chicago-i egyetem és a szíriai régészeti hatóságok közös munkáját vezető
német régész, Clemens Reichel röviden már korábban is beszámolt arról,
hogy meglátásuk szerint az emberiség első ismert háborújának nyomaira
bukkantak a szíriai város közelében.


Feltételezéseiket arra alapozzák, hogy a feltárt
városfalban igen sok lövedéknyomot találtak, egy összedőlt épületben
pedig közel ezer darab változó méretű, ovális alakú agyaggolyóra
bukkantak, amelyeket a korabeli legfőbb fegyverben, a kőhajító
berendezésben vagy parittyában használhattak.


A romba döntött épületek akár egy nagyobb természeti
csapásról – leginkább földrengésről is tanúskodhatnának -, ám Reichel és
kutatócsoportja kizártnak tartják ezt a lehetőséget miután a város nagy
részét feltárták, és számos harci cselekményre utaló jelet találtak.


Tovább
a cikk folytatásához

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Alkotmány és történelem

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017