Bokros Lajos – hét tekintélyes egyetem képviselőinek
javaslatait összegző – felsőoktatási reformtervezetének néhány pontját a
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elfogadja, a
legtöbbet azonban vitatja – derül ki Pelle János interjújából a
HVG-ben.

Bokros Lajos – hét
tekintélyes egyetem képviselőinek javaslatait összegző – felsőoktatási
reformtervezetének néhány pontját a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciája (HÖOK) elfogadja, a legtöbbet azonban vitatja. Soros
elnöke, Miskolczi Norbert, a Budapesti Műszaki Főiskola
informatikus-tanár szakos hallgatója mindezt részletesen is kifejtette a
hvg.hu-nak.

hvg.hu: Mi
az, amit jogosnak tartanak Bokros javaslataiban, és mit vitatnak
leginkább?

Miskolczi
Norbert: Szeretném megjegyezni, hogy Bokros Lajos, bár hét egyetem
gazdasági tanácsából alakult testület elnökeként fejtette ki
elképzeléseit, ezeket az egyetemi oktatók és a politikusok többsége
elutasítja. Az a hét ember, akinek a véleményét összefoglalta,
tekintélyes oktató, de nem rektor, nem az intézmények választott
képviselője. Abban igaza van Bokrosnak, hogy túl sok az egyetemünk,
főiskolánk, a struktúra szétaprózott, fenntartásuk pazarló. Vitatnánk
viszont, hogy a magyar felsőoktatás válságban van. Bokros az amerikai
magánegyetemek struktúráját szeretné átültetni a magyar felsőoktatásba,
ami szerintünk képtelenség. Az egy főre jutó GDP Magyarországon
kevesebb, mint a fele az amerikainak, ugyanakkor az adóteher átlagosan
duplája az ottaninak. Míg az USA-ban a tanulmányi hiteleknél évi négy
százalékos kamat magasnak számít, nálunk a diákhitel kamata ennek több
mint duplája. Véleményünk szerint minden gyengeségük ellenére a magyar
egyetemek – összehasonlítva a közép- és kelet-európai országokkal, – nem
állnak rosszul. Miközben az integráció és az átszervezés problémáival
küszködnek, állják a versenyt Csehország vagy Lengyelország nagy múltú,
állami intézményeivel.

hvg.hu: Nem lenne mégis ésszerű, hogy
lehetőség szerint, aki vagy akinek családja meg tudja engedni, maga
fedezze a továbbtanulás költségeit?

M. N.: Jelenleg a felsőoktatásban a helyeknek mintegy
negyven százalékát az állam támogatja, hatvan százalékuk
költségtérítéses. Bokros Lajos azt javasolta, hogy tanuljanak a
hallgatók önköltséges alapon, fizessenek az eddigieknél jóval nagyobb
tandíjat, ez alól a diákoknak mintegy tizenöt-húsz százaléka
mentesüljön. E javaslatok megvalósulása viszont katasztrofális
következményekkel járna.

Jelenleg a
legalacsonyabb költségtérítéses tandíj mintegy nyolcvanezer forint egy
fél évre, ezt a leendő gyógypedagógusok, logopédusok, tanítók stb.
fizetik, akik a végzésük után jelentős társadalmi szükségletet
elégítenek ki. A Corvinus Egyetemen viszont az angol nyelvű közgazdász
képzés költségtérítéses tandíja négyszázhúszezer forint egy-egy félévre.
Az átlagos költségtérítéses tandíj százezer-kétszázezer forint egy
félévre, s az itt tanulók nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat és
szociális támogatást sem, a szállásukról, étkezésükről is maguknak kell
gondoskodniuk. Mindezt figyelembe véve, az egyetemi és főiskolai
hallgatók létszáma valószínűleg a jelenleginek töredékére csökkenne.
Vajon hányan tudnának fél és egymillió forint közötti összeget fizetni
egy félévre, hiszen körülbelül ennyi lenne a felemelt önköltséges
tandíj? Arról a körülményről sem szabad elfeledkezni, hogy Bokros Lajos
jelenleg a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója, és a CEU-nak érdekében
áll, hogy minél magasabb legyen a hallgatói által fizetendő
tandíj.

hvg.hu: Ám az
kétségtelen, ahogy Bokros fogalmazott, a diploma megszerzése az egyén
érdeke. Miért az állam legyen a Róbert bácsi, aki ezt
finanszírozza?

M. N.: Ez
téves megközelítés. A diplomások, bár többet keresnek, többet is
adóznak, magas tb-járulékot fizetnek, tehát hosszú távon kifizetődik a
képzésük. Azok, akik osztják az ő szemléletét, a felsőoktatást
tehertételnek tekintik a társadalom nyakán, a kiváltságosok
privilégiumának, amelyet magánegyetemek nyújtanak. Mi ellenezzük a
magyar felsőoktatás privatizációját, és azt is, hogy az egyetem az
oktatókkal csak meghatározott időre szóló szerződéseket kössön, mert ez
egzisztenciálisan kiszolgáltatottá teszi őket. Bokros reformkoncepciója
más fenyegetést is rejt. Ha az egyetemek ingatlanvagyonát, mondjuk,
állami tulajdonú kft.-k kezébe adják, azt egy idő után el lehetne adni
cégeknek vagy magánszemélyeknek, ami elfogadhatatlan a számunkra.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a felsőoktatás fejlesztésének stratégiája,
benne az intézmények finanszírozása, gazdálkodása és az irányítása
közügy. Ezt a közeli jövőben a HÖOK megvitatja az öt parlamenti párt
képviselőivel, a felsőoktatásban dolgozók szakszervezeteivel, a
gazdasági tanácsok képviselőivel és szakértőkkel. Több mint egy évig
tartó vitasorozatot tervezünk, ahol természetesen napirendre kerülnek
Bokros Lajos elképzelései is.

hvg.hu: Jóval pozitívabb a véleményük az új
felsőoktatási törvénytervezetet illetően, amelyet a napokban terjesztett
a parlament elé Hiller István miniszter.

M. N.: Igen, a tárca hosszasan egyeztetett velünk, bár
néhány területen így is hiányérzetünk maradt. Az oktatás minőségi
garanciáit szerettük volna a jelenlegi tervezethez képest erősíteni.
Javasoltuk, hogy hallgatók egységes rendszer szerint véleményezzék az
oktatók munkáját, és a végzettek pályájának követése terjedjen ki
hosszabb időre, legalább három-négy évre, úgy, hogy az eredmény érdemi
információt nyújtson azoknak, akik arra a pályára jelentkeznek. Az új
törvény ezen a területen nem tért ki a részletekre, csak az elvárást
fogalmazta meg, és csupán ígéretet kaptunk, hogy egy új munkabizottság
12 hónapon belül kidolgozza a részleteket. De ez is előrelépés az
eddigiekhez képest. Azt is üdvözöljük, hogy az egyetemek ezentúl
mindenféle gazdasági társaságot, így részvénytársaságot, holdingot is
alapíthatnak szellemi tulajdonuk hasznosítására.