A
kulturális javak igazságtalan elosztásában az iskolarendszer a
főszereplő – számol be a Népszabadság a kezdeményezésről.

A kulturális javak igazságtalan elosztásában az
iskolarendszer a főszereplő: a tankötelezettség 12 éves időtartamán
belül mindössze az első négy évben biztosít minden gyereknek legalább az
oktatás tartalmában azonos feltételeket – olvasható abban az MTI-hez
eljuttatott hívásban, amelyet pedagógusok, oktatási szakemberek
fogalmaztak meg.

A 8 és a 6
évfolyamos gimnáziumok megjelenésével már az 5. évfolyamtól megkezdődik
az egységes képzés dezintegrációja. A gimnáziumok mellett létező
szakközépiskolával és szakiskolával együtt öt különböző műveltséget
közvetítő középfokú iskolatípus működik hazánkban.

A magasabb és „elitebb” iskolafokozatokba, ezeken belül
is a „jobb” iskolákba a tanulmányi, illetve felvételi eredmények
alapján történik a tanulók kiválogatása. A tanulmányi eredmények
valamennyi lefolytatott kutatás tanúsága szerint a szülők iskolai
végzettségével mutatnak szoros összefüggést, ez utóbbi pedig a
társadalmi hierarchiában elfoglalt helyükkel – áll a
felhívásban.

Az oktatási szakemberek
szerint már-már tragikus méreteket ölt az iskolarendszer szétszakadása
mind az intézménytípusok, mind a településtípusok mentén. „Ez a morális
szempontokon túl gazdaságilag és politikailag is életveszélyes” – írják.
A tanítókból, tanárokból, egyetemi oktatókból és kutatókból
szerveződött, a szakmában KOMP-csoport néven ismertté vált szakértői kör
közel tíz éve – 1996 augusztusában – lépett a nyilvánosság elé a
közoktatás szerkezeti tagoltságán és szelektív működésén rést ütni
szándékozó egységes – nemzetközi nevén: komprehenzív – iskola
megalkotásának javaslatával.

A
KOMP-csoport azzal fordul a magyar társadalomhoz: követelje a
kormányzattól az eredményes iskolát, mindenki iskoláját: a szelekciós
csapdákat elkerülő „komprehenzív” iskolát. A felhívást aláírta többek
között Arató László, Fábry Béla, Loránd Ferenc, Pála Károly, Trencsényi
László.