Tony Judt
amerikai történész szerint a Terror Háza egyoldalúan a kommunizmusra
koncentrál – írta a Népszabadság cikke.

A magyar történelemnek a Terror Háza által bemutatott
verziója nem tesz különbséget Szálasi Ferenc Nyilaskeresztes Pártjának
banditái és a háború után hatalomra juttatott kommunista rezsim között –
írja a The New York Review of Books legújabb számában Tony Judt. A
neves amerikai történész az Európa múlt századi történelme által okozott
mai anomáliákról írt hosszabb tanulmányában negatív példaként hozza fel
a Terror Házát, ahol csak három terem szól a 600 ezer magyar zsidó
kiirtásáról, a hatalmas épület többi részét „a kommunizmus bűnei
bőségesen illusztrált és pártpolitikai célokat szolgáló felsorolásának”
szentelték.

Judt szerint a nem is
túlságosan leplezett üzenet a fasizmus és a kommunizmus közötti
egyenlőségjel – azzal a különbséggel, hogy a kettő nem egyenlő. A Terror
Háza tartalma és a bemutatás módja egyértelművé teszi, hogy a múzeum
kurátorai szerint a kommunizmus nemcsak tovább tartott, de sokkal több
kárt is okozott, mint a náci előzmény. Sok, az idősebb nemzedékhez
tartozó magyar számára – írja Judt – ez annál is elképzelhetőbb, mert
egybevág saját emlékeivel. Az üzenetet a posztkommunista törvényhozás
még meg is erősítette azzal, hogy az önkényuralmi jelképek között a
horogkereszt és nyilaskereszt mellett a vörös csillagot és a
sarló-kalapácsot is betiltotta. Ahelyett, hogy különbséget tett volna a
jelképek által megtestesített rendszerek között, Magyarország, Orbán
Viktor szavaival, „rácsapta a múzeum kapuját a beteg XX. századra”. De
ezt a kaput nem olyan könnyű bezárni – folytatja Judt, egy lábjegyzetben
kitérve Döbrentei Kornélnak a Kertész Imre irodalmi Nobel-díjára tett
megjegyzéseire és az Írószövetség 84 tagjának erre válaszként való
kilépésére.

A történész azt is
megemlíti, hogy az Orbán-kormány bevezette az iskolákban a
holokauszt-emléknapot, a Medgyessy-kormány pedig holokausztmúzeumot
nyitott. Ám ennek jórészt üres termeit kevesen látogatják, azok között
is sok a külföldi, míg a magyarok a Terror Házába járnak. Judt sok egyéb
mellett azt is megemlíti, hogy a balti köztársaságokban a függetlenné
válás óta még senkit sem vontak felelősségre a háborús bűncselekmények
miatt, illetve Romániában vasgárdisták és más ismert antiszemiták nevei
is felkerültek a kommunizmus áldozatainak máramarosszigeti emlékművére. A
történész szerint minden nemzedéket újra meg kell tanítani a
történelemre, hogy annak tanulságai ne menjenek feledésbe. – Az EU lehet
a történelemre adott válasz, de sosem pótolhatja a történelmet – zárja
tanulmányát Tony Judt.