Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó cikkének harmadik részében, szó esik többek között Makk József kiáltványáról, a passzív ellenállásról szubjektív nézetben és egy Alexander Bach számára készített titkosszolgálati jelentésről is. A teljes cikket letöltheti itt (pdf 124 kb.) a bővebben gombra kattintva részletet olvashat belőle.

A passzív ellenállás, egy visszaemlékezés szerint

„…a nagy, ép, erős és hajthatlan része a nemzetnek, bensőjében elhatározta, hogy az osztrák hatalommal nem alkuszik, útjából ki áll s vele nem érintkezik, czélját elő nem segíti, nem támogatja, utasítást neki nem ad; a mit rendel, tartozásképen teljesíti, de a mi tőle jő, rokonszenvébe nem fogadja; meghajlik, előtte, de nem enged, eltüri őt egy ideig, de felsőségét nyiltan el nem ismeri, hivatalt – aki csak teheti – nem vállal, s rabszolgává aljasodó rendszerének állandósítását elő nem mozdítja. A gazdag főúr és jómódu nemes, az értelmi kereset emberei és a polgár elhatározták, hogy az adót nem fizetik, míg végrehajtó nem jő rájuk. A katonaságnak csak azt szolgáltatják ki, a mit elkerülni nem lehet. A fuvarral késnek, útat könnyü kedvvel nem csinálnak. A német nyelv értését megtagadják, ti [tudniilik] mindenütt magyar tolmácsot, magyar választ és itéletet kivánnak. Vagyonát, jövedelmét, keresetét, senki, úgy amint van, be nem vallja. Ha felvilágosítást kérnek tőle, nem tudom-mal felel; ha személyekről tudakozódnak, nem ismerem-mel, ha tényekről, nem láttam-mal. Megvetni az önkényuralmat, nem tudni szolgáiról semmit, mintha itt sem élnének – az volt a közjelszó. Ne érezze magát az osztrák otthon sehol, soha, semmiben. Legyen s maradjon idegen e földön, ne szeresse senki. A társaságok ne fogadják be. A családok és házak küszöbei legyenek elzárva előttük. A nők ne bocsássák közelükbe, a férfiak ne barátkozzanak, ne mulassanak velök. Legyenek olyanok, mint a pestises, a kit mindenki kerül, a kitől minden fél. Az osztrákság legyen megbélyegző, a mi kizárja őket az olvasó-egyletekből, casinókból, vigadókból. Őrizze meg minden magyar legbensőbb szentélyében: »ezek voltak legjobbjaink legyilkolói, ezek a haza; leigáztatása eszközei fogadja fel férfiúi fogadással kiki, hogy vérei, hősei, magyar államférfiai halálát nem feledi, osztráknak baráti jobbot nem ad, iránta ki nem engesztelődik.« Ez volt a magyar passivitási politika társadalmi életünkben nyilvánulása.”

Hőke Lajos: Magyarország újabbkori története (1893)

3/B Háttérismeretek a 3/A forrásban idézett mű – Hőke Lajos: Magyarország újabbkori története – kiadásának történetéhez

„Szabó Ferenc, a Torontál megyei Németelemér plébánosa a bevezetőben leírta, hogy [Hőke halála után] elhatározta, Hőkének a Hazánkban megjelent cikksorozatát ki kell adni, az azonban nagyon hézagos volt, ezért felkért egy meg nem nevezett »történetírásban gyakorlott« tudóst, hogy egészítse azt ki. A tudós barát hosszas győzködés után elvállalta a társszerzői szerepet. »Lássa ön – folytatám – már negyven évnél több idő telt el Magyarország világosi leigáztatása óta, megírta-e valaki nagy íróink közül az absolutismus 11 évi történetét? Nem. Irjuk meg mi kicsinyek. Komolyan még csak nem is szólott róla jelen történetírásunk. (…) Szívlelje meg őn ezeket, vegyen tollat kezébe… Nem kivánok én s nem [kívánnak]olvasóim [sem] tudós rendszerü művet, kiváltképen az absolut korszak hiv és igaz elbeszélését… [hanem]… hogy lássa meg és nyomuljon be a nemzet lelkébe kiírthatlanul ama nagy szerencsétlenség, a mit mi kiállottunk alkotmányunktól megfosztatásunk hosszu ideje alatt, hogy lássák meg a jövő idők s nemzedékek, mily küzdelmeken, és megprobáltatásokon át jutottunk mi el Világostól az 1867 május 8-ki királyi és nemzeti megengesztelődés dicső és boldogitó napjára!« – győzködte a plébános a tudóst. (…) Az alapmunka kiegészítése oly jól sikerült, hogy a két szerző szinte eggyé vált, szétválaszthatatlan lett a szövegben. És Szabó Ferenc »igaz hazafiúi és kiadói örömmel« tehette közzé a kötetet, mely meghatározó jelentőségű lett… a passzív ellenállást tanulmányozók, bemutatók számára.”

Pap József történész: „A passzív ellenállás, a neoabszolutizmus korának mítosza?” Aetas, 2003/3–4. szám

Feldolgozáshoz szükséges ismeretek:

– 1848–49 története Magyarországon és a Habsburg Birodalomban

– Magyarország története, 1849–1867

Feladat:

– Gyűjtse össze a passzív ellenállás magatartásformáit a forrás alapján!