A
nemzeti tanterv körül talán sohasem szűnik meg a vita. Közben pedig új
feladatok is vannak: az Európai Unió tagjaként magáról az unióról is
tanulniuk kell a magyar diákoknak.
(Forrás: Népszabadság)

Élethosszig tartó tanulás, versenyképes tudás,
gyermekközpontúság, esélyegyenlőség – a közoktatási törvény 2003-as
módosításának alappillérei. A még a csatlakozás előtt született
törvénymódosítás is súlyt fektetett az Európai Unióban fontosnak tartott
alapelvek megvalósítására: a területi és szociális különbségekből
fakadó tanulói hátrányok csökkentésére, a hátrányos helyzetűek
felzárkóztatásának támogatására, a gyerekek oktatásának európai szintű
versenyképességére, valamint olyan kulcskompetenciák elsajátításának
ösztönzésére, amelyek mára nélkülözhetetlenek a nemzetközi
társadalmi-piaci viszonyok között.

Az unióhoz való tartozás egyik első jeleként 2004
szeptemberétől a középiskolák első évfolyamán bevezették a nyelvi
előképzést: ennek során az első évben főképp idegen nyelvet tanulnak a
diákok. Az iskoláknak mára már több mint a fele áttért erre az öt
évfolyamos szerkezetre, aminek következtében rövid idő alatt is az
eddiginél sokkal több fiatal tesz majd szert biztos angol-vagy
németnyelv-tudásra.

– Ez nagyon
jelentős lépés volt az idegennyelv-oktatásban – mondja Brassói Sándor,
az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese, aki elmondta, hogy
az Európai Uniónak nincs egységes oktatási, képzési rendszere. A
tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak az oktatás és a szakképzés
tartalmával és intézményrendszerével kapcsolatos döntések. Az oktatásban
való részvételt a tagállamok saját belső szabályai, feltétel- és
követelményrendszere szabályozza. Ugyanakkor az unió egészének
harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődése érdekében az EU figyel arra,
hogy az alapszerződésben rögzített módon, a tagállamok közötti
együttműködés ösztönzésével hozzájáruljon a minőségi oktatás és képzés
fejlesztéséhez és megvalósításához.

– Az Európai Unió a nemzeti szuverenitást és a
kulturális identitást érzékeny területeknek tekinti – állítja a
főosztályvezető-helyettes. – Ebből azonban nem következik, hogy mint
politikai, gazdasági és szellemi közeg ne volna befolyással a magyar
oktatás egészére.

Az EU-val
kapcsolatos ismeretanyag mennyisége, tartalma, az ismeretek átadása és
számonkérése a magyar közoktatás hazai szereplőitől függ, de
nyilvánvaló, hogy a diákoknak szükségük van rá, hiszen ez lehet az
alapja a közösségen belüli mobilitásnak és a versenyképességnek.

A nemzeti alaptanterv – továbbá az
arra épített kerettantervek többsége – már kiemelt fejlesztési
feladatként kezeli az EU kialakulásának történetét, intézményrendszerét,
alkotmányát, politikájának szempontrendszerét. A 7-12. évfolyam diákjai
számára előírja azokat az ismereteket, amelyekre szükség van az EU
működésének megértéséhez. Ilyenek például: Magyarország és az unió
jellemzői, az európai országok földrajza, kultúrája, egymásra
utaltságának és az országok együttműködési lehetőségeinek okai.

Hogy ezeket az ismereteket milyen
alapossággal és részletességgel oktatják, az alkalmazott tanterveken, a
tankönyveken, az adott intézményen és legfőképp a tanárokon múlik. A
pedagógusok országszerte, több egyetemen is részt vehetnek
pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésen.

Brassói Sándor szerint a kétszintű
érettségi rendszer is jelentős hatást gyakorol majd az európai uniós
ismeretek elmélyítésére, a tanulók ezzel kapcsolatos tudására. Az
érettségi vizsga részletes követelményéről szóló miniszteri rendelet
alapján például a földrajz tanítása során már az eddiginél sokkal többet
foglalkoznak az Európai Unióval.

–
Fontos, hogy a diákok maguk tapasztalják meg a különféle nemzetek
kulturális különbségeit, sajátosságait – mondja a
főosztályvezető-helyettes. – Az unióban ma már akadálytalanul
mozoghatunk: a diákoknak és tanáraiknak is lehetőségük van közvetlen
tapasztalatszerzésre. A testvériskolák lehetőséget nyújtanak
diákcsereprogramok lebonyolítására, uniós pályázatok is vannak arra,
hogy két vagy több különféle országban működő iskola valamilyen közös
projektet valósítson meg az unió céljaival összhangban. Az európai uniós
ismeretek fontos részét képezik a magyar tananyagnak, de meggyőződésem,
hogy a főbb kompetenciák elsajátítása nem a tantárgyak szintjén dől el.