A gízai
piramisok újabb titkát fedezték fel régészek. Azt állítják, hogy a két
legnagyobb, a Kheopsz és a Kephrén piramis nem két különböző, hanem
egyetlen nagy terv alapján készült időszámításunk előtt 2500 körül.
(Forrás: MTI/Klubrádió)

A tudósok
szerint Kheopsz fáraó bizonyítani akarta, hogy a Napisten fia, tehát
örök életű, s ezt magával a Nappal akarta elmondani.

Ehhez a két piramist úgy építették meg, hogy a Szfinx
felől nézve azok között a nyári napfordulón – vagyis június 21-én –
látszik a lenyugvó nap, mely az Akhet hieroglifát formázza meg, ami a
halál utáni életet szimbolizálja.

További bizonyítéknak vélik azt a tényt, hogy Kairó
egyik széléről személve, ahol annak idején Heliopolisz vallási központ
állt, a piramisok teljesen egybeolvadnak, illetve a Kheopsz teljesen
eltakarja a Kephrént.

A kutatók
feltételezik, hogy Kephrén, Kheopsz fia, nem akarhatta, hogy síremléke
ebből a szögből láthatatlanná váljon. Ez inkább Kheopsz kívánsága
lehetett Heliopolisz Nap-temploma iránti tiszteletből, amelyet az
egyiptomi világ bölcsőjének tekintettek és asszociáltak a teremtéssel,
valamint a kozmológiával.