Magyarországra
nézve lesújtó eredményt hozott az a csütörtökön közzétett uniós
felmérés, amely idegennyelv-ismeret alapján rangsorolta az EU
tagországait. (Forrás: Mfor)

Saját
bevallása szerint egyetlen idegen nyelvet sem beszél a magyarok 74,8
százaléka, derül ki a Eurostat uniós statisztikai hivatal csütörtökön
közzétett felméréséből. Az egy nyelvet ismerők aránya mindössze 17,6
százalék, a legalább két idegen nyelven érintkezni képes emberek (7,7
százalék) pedig egyenesen ritkaságszámba mennek
hazánkban.   

Mindenkitől leszakadtunk

Az első szempontot figyelembe véve Magyarország messze a
legrosszabb mutatókkal rendelkezik az Unióban, amit jelez, hogy még az
előttünk lévő Portugáliában is minden második ember tud legalább egy
idegen nyelven.

A mezőny hátsó
felében található még Spanyolország (46,6 százalék), Bulgária (44,1
százalék), Görögország (43,4 százalék), Franciaország (41,2 százalék) és
Olaszország (38,6 százalék) – azaz Dél-Európában általában nem igazán
törik magukat az emberek egy másik nyelv uralásáért.

Északon mindenki tud angolul

Ezzel ellentétes képet mutat Észak-Európa, ahol fehér
hollónak számít a csak a saját anyanyelvén beszélni képes ember. A
térségben az első hely Norvégiáé, ahol 100 emberből 97 állította, hogy a
norvég mellett még egy nyelvet ismer. A második helyezett svédeknek
sincs miért szégyenkezniük, hiszen 100 svédből mindössze öt olyan akad,
aki csak kézzel-lábbal képes kommunikálni egy arra tévedt
idegennel.

Érdekesség, hogy az
abszolút első helyet a litvánok (2,5 százalék), a negyediket a lettek
(5,1 százalék), az ötödiket pedig a szlovákok (7,6 százalék) bitorolják.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a balti államok lakói
természetesen nem angolban, hanem oroszban jeleskednek, a szlovákok
esetében pedig az Eurostat a cseh nyelvet is elismerte idegen
nyelvként.

A lengyelek is verik a
magyarokat

Ez azonban nem
vigasztalhatja a magyarokat – már csak azért sem, mert térségünk többi
országa is mérföldekkel jár előttünk. Példa erre Szlovénia, ahol a
felnőtt lakosságnak mindössze 7,7 százaléka nem beszél egy nyelvet sem a
szlovénon kívül. Szintén jó eredményt produkált Észtország (13,6
százalék), de a horvátok (31,4 százalék), a csehek (31,9 százalék) és a
lengyelek (37,3 százalék) is nagyságrendekkel jobb eredményt produkáltak
hazánknál.

Nem kerültek be
egyébként az élmezőnybe a nagy nyugat-európai országok, mint például
Nagy-Britannia. A szigetlakóknál háromból kettő ember beszél saját
bevallása szerint egy idegen nyelvet – többségük franciát.

Nem jó reklám a befektetők
szemében

A briteknél némileg jobban
szerepeltek a németek, akiknél csaknem 72 százalék a németen kívül más
nyelven is tudók aránya.

Az egész EU
lakosságát tekintve egyébként jókora többségben vannak azok, akik nem
csak anyanyelvükön képesek kommunikálni: arányuk csaknem 64 százalékra
rúg a 25-64 év közötti népességen
belül.      

A magyarok gyászos szereplése már
csak azért is figyelmeztető jel, mivel a külföldi cégek a befektetési
helyszínek kiválasztásánál általában az alapfeltételek között
szerepeltetik, hogy az adott országban legyen elég, használható
nyelvtudással rendelkező munkaerő.