Jövőre
már csak felsőfokú alapképzésre lehet jelentkezni.
(Forrás:
Népszabadság)

Megszűnik a
hagyományos egyetemi és főiskolai képzés, az intézmények közti
különbséget lényegében csak az elnevezésük őrzi majd. Tegnap
megkezdődött a felsőoktatási törvény módosításának általános vitája.

Jövőre már sehol sem indulhatnak a klasszikus értelemben
vett egyetemi és főiskolai képzések: a felvételizők már csak az
úgynevezett bachelor képzésekre jelentkezhetnek. Feltéve persze, hogy az
Országgyűlés elfogadja a felsőoktatási törvényhez benyújtott egyéni
képviselői módosító indítványt, amely felhatalmazást ad az
intézményeknek az úgynevezett bolognai rendszerre történő átállásra.

A módosító indítvány általános
vitája tegnap kezdődött meg. A képviselőknek igyekezniük kell. Ha nem
szavazzák meg időben a változtatásokat, nem készül el decemberre a jövő
tanév felvételi tájékoztatója, amelyből a diákok megtudhatják, milyen
szakok indulnak. A törvénymódosításra azért van szükség, mert Mádl
Ferenc volt államfő tavasszal nem írta alá az új felsőoktatási törvényt.
Mádl kifogásai nem a bolognai rendszerre vonatkoztak, a jogszabály
mégis hónapok óta az alkotmánybírák asztalán hever.

A most elsős hallgatók 38 százaléka egyébként már az új
rendszerhez tartozó bachelor képzésre jár, több mint 40 szakon ugyanis –
elsősorban az agrár, a honvédelmi, a rendvédelmi, a műszaki és az
informatikai területeken – már megkezdődött a bolognai típusú oktatás. A
teljes átálláshoz a felsőoktatási törvényt módosítani kell.

A bolognai rendszer lényege, hogy a
hallgatók előbb az úgynevezett bachelor képzésre járnak. Innen vagy a
munkaerőpiacra, vagy feljebb, a masterképzésre lépnek, onnan pedig a
doktori fokozatra. A bachelor – magyar nevén: felsőfokú alapképzés –
általában hat félévig tart, és a hallgatóknak 180 kreditet (az egyes
tantárgyak teljesítéséért járó pontokat) kell összegyűjteniük. Vannak
kivételek. A műszaki, az építész és az építőmérnöki alapképzések például
hét félévig tartanak, és 210 kreditet kell összegyűjteniük a
hallgatóknak. Európában ugyanis egy építészmérnöki diplomának ez a
feltétele. Márpedig hazánk elsősorban azért csatlakozott több mint 30
másik európai országgal együtt 1999-ben a bolognai nyilatkozathoz, hogy
részt vegyen az egységes európai felsőoktatási térség kialakításában.

A masterképzések időtartama minden
szakon egységesen az előző szakaszt követő újabb négy félév lesz,
amelynek során a hallgatóknak 120 kreditpontot kell összegyűjteniük.
Ezekre a helyekre az alapképzést elvégzett hallgatók 35 százaléka
kerülhet be az egyetemek és a főiskolák által előírt felvételi vizsga
alapján. A bachelor szakokra viszont a kétszintű érettségi eredményeivel
lehet bekerülni.

A jövőben a
hagyományos értelemben vett egyetem és főiskola titulus csak az
intézmények nevében marad meg: master szakot ugyanis egyetemek és
főiskolák is indíthatnak. Eddig 36 szakra – műszaki, informatikai,
honvédelmi – adtak be a felsőoktatási intézmények masterszak-indítási
kérelmet. Ezek várhatóan jövőre el is indulhatnak például a Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetemen, a Miskolci Egyetemen és a Budapesti Műszaki
Főiskolán.