Bár jó
tizenöt éve még csak szűk családi körben hallhattak a gyerekek a jóságos
Dzsingisz kánról, ma már Mongóliában a csapból is Dzsingisz kán
folyik.
(Forrás: National Geographic)

Bár jó tizenöt éve még csak szűk családi körben
hallhattak a gyerekek a jóságos Dzsingisz kánról, ma már Mongóliában a
csapból is Dzsingisz kán folyik: gyerekeket, utcákat, szállodákat,
vodkát, cigarettát, bankot (!), sört neveznek el róla. A kultusz jövőre,
a kán hatalomra kerülésének 800. évfordulóján kulminál majd.
„Alapvetően nem volt rossz fiú Dzsingisz kán, csak rossz volt a sajtója”
– állapította meg nemrégiben Mongólia miniszterelnöke, Elbegdroj
Tsahkia. A félig viccesnek szánt megjegyzés mögött persze ott húzódik
valami komolyság is: a kormányfő és az ország lakosságának java része
lelkesen énekli a Fekete Rózsa nevű népszerű mongol rockzenekar
Dzsingisz kánt éltető sorait. A világ egykori meghódítójának kultusza az
utóbbi tíz évben hatalmasra nőtt – és nem csak
Mongóliában.

Mongóliában az élet szinte minden területén találunk egy
Dzsingisz kánt: utcákat és gyerekeket neveztek el róla, élvezeti cikkek
(cigaretta, sör, vodka) viseli a nevét, sőt ma már ilyen nevű bank is
létezik az ázsiai országban. Ha levelet adunk fel, arcképe ott díszeleg a
bélyegeken, ám a mongol fizetőeszköz sem maradhatott ki természetesen: a
tugrikon is felfedezhetjük Dzsingisz kánt. Pedig nem volt ez mindig
így: a szovjet megszállás alatt kifejezetten tiltották, hogy bárki is
szájára vegye az egykori világhódító nevét. A szatellitállam kommunista
urai a mostani kultuszt elnézve talán nem jogtalanul tartottak attól,
hogy Dzsingisz kánnal kiszabadulhat a szellem a palackból. A kán ugyanis
már a szovjet megszállás alatt is egyesíthette volna a mongol erőket a
nacionalizmus zászlaja alatt – a szovjetek ellen. Feltételezett sírját
nem volt szabad látogatni, a Mongólia észak-keleti tartományában
elhelyezkedő Khentii felé vezető utat szovjet tankok zárták el.

A történelemkönyveket a szovjetek
írták, márpedig a szlávok nem sok jót tudtak megemlíteni az „Egyetemes
Uralkodó”-ról: az orosz civilizáció bölcsőjét, ahogy szinte az összes
környező vagy nem is annyira környező országot pillanatok alatt magáévá
tette Dzsingisz kán. Egy februárban megjelent tanulmány arról
tanúskodik, hogy ezt akár szó szerint is érthetjük: a világ mai lakosai
közül minden kétszázadik Dzsingisz kán leszármazottja. Ha ez a hír még
kétséges is, egy biztos: az oroszok nem véletlenül tartottak Kijev
lerombolójának újjáéledő kultuszától. A mongolok egyetlen
világtörténelmi kapaszkodópontjukat úgy tűnik jól kiaknázzák: a szovjet
csapatok kivonulása után identitását kereső független mongol állam a
világ egykori urában találta meg azt, amit a demokratikus változások
keltette remények nem tudtak beteljesíteni. A 2,5 milliós ország
lakosságának fele bőven a szegénységi küszöb alatt él, az átlagos évi
jövedelem 950 dollárt tesz ki – és a kilátások sem tűnnek kifejezetten
rózsásnak. Ebbe a reménytelen helyzetbe, a kommunista ideológia által
hátrahagyott szellemi űrbe robbant be Dzsingisz kán.

„Azt akarjuk elérni, hogy a mongolok büszkék legyenek
saját múltjukra, és emlékezzenek azokra a történelmi személyiségekre,
akik nyomot hagytak a törénelemben” – nyiltakozta az AP hírügynökségnek
Amraa Mandakh, a Fekete Rózsa nevű formáció frontembere. Az együttes
dalai minden toplistán vezető helyen állnak, Dzsingisz kánról szóló
himnuszaik pedig lassan a hivatalos mongol himnusz ismertségével
vetekszenek. A történet legérdekesebb része azonban még csak nem is az,
hogy Mongóliában mekkora elismertségnek örvend a történeti források
szerint véreskezű és kegyetlen uralkodó. Dzsingisz kán ugyanis
posztumusz is újból meghódítja a világot: sírhelyét japán és amerikai
kutatócsoportok keresik, hollywoodi film készül életéről, kínai
tankönyvek ecsetelik vallási toleranciáját, sőt az egykoron ugyancsak
sokat szenvedett Kína nemrégiben 20 millió dollárt áldozott az ország
autonóm mongol tartományában található mauzóleum felújítására.

Az, hogy valóban Kína északi részén
található-e a kán végső nyughelye – ez ugyan kérdéses, de úgy tűnik, a
kínai hatóságok felismerték: a kegyetlenségből akár jó üzletet is lehet
csinálni. Turisták millióinak áradatát remélve a pekingi vezetés nem
sajnálta a pénzt az állítólagos sírhely felújítására. Egy
kalandturizmussal foglalkozó amerikai cég viszont éppen olyan túrákat
szervez, amelynek során a vállalkozókedvű és kicsit nagyobb pénztárcával
rendelkező érdeklődők részt vehetnek Dzsingisz kán sírjának
felderítésében. Az expedíció tagjai régészek, antropológusok és
történészek, mellesleg pedig 5000 dollár befizetése mellett a laikus
érdeklődők is ott lehetnek az ásatások helyszínén.