Egyre
közeleg a felvételik, érettségik jelentkezési határideje. Az idén két
héttel korábban – február 15-ig – kell dönteni a
továbbtanulásról.
(Forrás: Népszabadság)

Nem egészen két hetük maradt a továbbtanulni szándékozó
fiataloknak arra, hogy kitalálják, melyik egyetemre vagy főiskolára
adják be jelentkezési lapjukat, és ehhez milyen tárgyból, milyen szintű
érettségi vizsgát tesznek. Mindezekről legkésőbb február 15-ig kell
dönteniük: addig kell postára adni a felvételi lapokat, és addig kell
jelentkezni az érettségi vizsgákra is. Az idén már az új, kétszintű
érettségi jelenti egyben a felvételi vizsgát is, vagyis a matúrán elért
eredményekből számolják majd ki a felvételi pontokat.

A felvételi eljárás azonban továbbra is megmarad, az A jelű
lapokat most is az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodához (OFI), a B
jelűeket pedig a megpályázni kívánt felsőoktatási intézményekbe kell
elküldeni. Az idén is korlátlan számú helyre lehet jelentkezni, de a
jelentkezésnek eljárási díja is van: laponként háromezer forintot kell
befizetni. Bár a diákok hajlamosak rá, a lapok megvásárlását és
kitöltését nem célszerű az utolsó pillanatra időzíteni. Egyrészt nem
biztos, hogy minden elárusítóhelyen lehet majd az utolsó napokban
jelentkezési lapot kapni. Másrészt a kapkodásban sokan (évente a
jelentkezők csaknem egyharmada) hibásan vagy hiányosan tölti ki a
lapokat.

Az idén már nemcsak a
hagyományos postai úton lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe.
Az OFI honlapján (www.felvi.hu) lehetőség van
elektronikus jelentkezésre is, de ehhez előbb regisztrálni kell. Ezt
követően egy menürendszer segítségével lehet kitölteni a virtuális
jelentkezési lapot. Az e-jelentkezés előnye, hogy csökkenti a
hibalehetőséget, mert a program ellenőrzi például az adatok helyességét
és a helyesírást. A rendszer azt is jelzi, ha egy kitöltendő mező üresen
maradt. A felvételi lapra a diákoknak be kell írniuk iskolájuk
tagozatkódját is, amelyet sokszor nem ismernek. A program ebben is
segít: az iskola nevét és városát megadva kidobja a tagozatkódot.

Az elektronikus rendszer
megkönynyíti a jelentkező számára a legmegfelelőbb szak megtalálását is:
be kell írni a képzési formát, szakot, a várost vagy az intézmény
nevét, és máris felkínálja a lehetőségeket. A felvételihez szükséges
egyéb dokumentumokat – például az önéletrajzot, a
nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolatát – pedig be lehet szkennelni, és
úgy csatolni a jelentkezési laphoz. Ha pedig a jelentkező meggondolná
magát, és változtatna valamit, február 15-ig bármikor megteheti, nem
kell hozzá új lapot vásárolnia.

Az
eljárási díjat egyelőre csak átutalással lehet befizetni, de a felvételi
iroda bankokkal és mobilcégekkel is tárgyal arról, hogy a jövőben
bankkártyával és mobiltelefonról is ki lehessen fizetni a felvételi
árát. Az elektronikus aláírásnak egyelőre nincs meg a jogszabályi
háttere, a jelentkezőknek ezért egy regisztrációs lapot is ki kell
tölteniük, majd kinyomtatva és aláírva elküldeniük a felvételi irodához.

Jó hír a felvételizőknek, hogy
utólag is – július 11-ig – lehet változtatni a jelentkezési sorrenden.
Ekkorra a diákok már túl lesznek az érettségiken, és nagyjából tisztában
lesznek eredményeikkel – ennek ismeretében változtathatnak az
intézmények előzetesen megjelölt sorrendjén. Ami azért lényeges, mert
minden jelentkezőt oda vesznek föl, ahová elsőként elegendő a felvételi
pontszáma. Államilag finanszírozott képzésre az idén is 62 ezer főt
lehet fölvenni: ebből 53 ezret nappali, kilencezret esti és levelező
tagozatra. Várhatóan körülbelül ugyanennyi fiatalt vesznek majd föl
költségtérítéses képzésekre is.

Szeptembertől 34 szakon – agrár, informatikai, műszaki,
nemzetvédelmi, orvosi és egészségtudományi területeken – 75
intézményben, illetve karon indulnak új típusú, úgynevezett bolognai
rendszerű, többciklusú képzések. Emlékezetes: tavaly év végén az
Alkotmánybíróság megsemmisítette a többciklusú képzések bevezetéséről
szóló kormányrendeletet. Magyar Bálint oktatási miniszter ezzel
kapcsolatban később kijelentette: minden, ami a felvételi tájékoztatóban
olvasható, érvényes, hiszen az alkotmánybírák döntése nem
visszamenőleges hatályú. A parlament pedig megszavazta azt a
költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványt, amely
felhatalmazta a kormányt arra, hogy kidolgozza a többciklusú képzések
indítási és egyéb feltételeit részletesen szabályozó jogszabályt.

Bárhová jelentkezzék is valaki,
ahhoz, hogy felvételt nyerjen, legalább hatvanszázalékos teljesítményt
kell elérnie: azaz 72 pont alatt nem kerülhet be senki sem államilag
finanszírozott, sem költségtérítéses képzésre.