Demokratikus úton kapott felhatalmazást a náci kormányzat a diktatúra kiépítésére, és ezen belül arra, hogy nyolcvan évvel ezelőtt megtegye az első diszkriminatív lépéseket.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1933. április 1-én rendelték el Németországban a zsidó üzletek bojkottját. A kirakatokra SA egyenruhások hatágú csillagokat festettek, és a bejárat előtt járőröztek. Az akció nem volt népszerű a németek körében, ezért három nap után le kellett fújni.

Ugyanakkor senki sem állíthatta, hogy ez az állampolgári jogegyenlőség alkotmányos elvébe ütközik, mivel egy hete ilyen alkotmányos elvek már nem voltak. Március 23-án ugyanis a német képviselők demokratikusan megválasztott kétharmada (69%) elfogadta azt a felhatalmazási törvényt, mellyel a törvényhozó hatalmukat átruházták Adolf Hitler kormányára. A felhatalmazási törvény kimondta azt is, hogy „a kormány által hozott törvények eltérhetnek a birodalmi alkotmánytól”. Hitler kijelentette, hogy mindez nem jelent nagy változást, mert a „kormány a parlamentet továbbra is tájékoztatni fogja” mindenről. A jogszabály a „Törvény a nép és az állam ínségének megszüntetésére” nevet viselte, azt érzékeltetve, hogy az addigi alkotmány a világválság miatti ínség felszámolását akadályozta. Hitler indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a törvény elengedhetetlen az állam külső eladósodottságának felszámolásához és a társadalom lecsúszó csoportjainak felemeléséhez. A németek nem is lázadtak az alkotmány eltörlése és a diktatúra törvényes úton történő bevezetése ellen.

A cikk folytatódik a tenyleg.com oldalán