Az
adattárolás folyamatosan fejlődik. Az emberek mindent lementenek: CD-re,
DVD-re, USB-kulcsokra. A szakemberek szerint azonban a tény, hogy
semmit sem jegyzünk meg, mindent csak elraktározunk, hosszú távon nem
sok jóval kecsegtet.
(Forrás: SG)

Az adattárolás talán még soha nem volt ennyire könnyű
és olcsó, mint napjainkban. Egy USB-kulcs alig néhány ezer, egy
DVD-lemez pár száz forintba kerül. Ma már akár útközben is menthetünk le
adatokat, akár a notebookunk vagy a mobiltelefonunk segítségével. Egyre
kevesebb dolgot kell megjegyeznünk, hiszen minden a lemezeken, a
memóriakártyákon vagy az USB-kulcsokon van. Némely kutató ezért Copy
& Paste szindrómáról beszél, és egyes fontos agyi funkciók
elveszítését vízionálják. Egyes szakemberek már egyenesen digitális
Alzheimer-kórnak és digitális demenciának nevezik a
jelenséget.

S valóban, ha
belegondolunk, mennyi mindent kell a mindennapokban megjegyeznünk:
PIN-kódok, banki és más jelszavak, telefonszámok, nevek és címek. Persze
ezeket általában tároljuk is valahol, azonban, ha az adott eszköz
megsérül vagy elveszik, akkor döbbenünk csak rá, hogy mennyire
kiszolgáltatottak is vagyunk és hogy a saját agyunk memóriakapacitását
mennyire nem használtuk ki.

Dél-Koreában arról folyik a vita, hogy a 20 és 30 év
közötti fiatalok közül egyre többen szenvednek az információk
elfelejtésétől és függővé válnak az adattároló megoldásoktól. Elég csak
arra gondolni, mi lenne, ha valakinek az életéből egy időre eltűnne a
mobiltelefon és az internet. Egyes dél-koreaiak elismerték, miszerint
lehet, hogy orvosi segítségre is szükségük lenne. A felejtés lassan
olyan általánossá válik, mint a fejfájás vagy az
álmatlanság.

Yeon Byeong-Kil
professzor, a Hallym Medical Center munkatársa szerint a félelem és a
stressz csak növelik a problémát. „A depresszióra hajlamos embereknél
gyakrabban előjöhet a felejtés, mivel a gondolkodásuk lelassul” –
közölte a szakember. Lee Dong-young professzor, a Szöuli Nemzeti
Egyetemi Kórház tudósa viszont úgy vélte, hogy a felejtésben szenvedő
betegeket normálisként diagnosztizálják, mert a teszteken jobban
koncentrálnak. „Azonban a legtöbb esetben a digitális Alzheimer-kórt
pont az okozza, hogy illető képtelen figyelme összpontosítására” – tette
hozzá a kutató.

Yoon Se-chang
professzor, a Samsung Medical Center orvosa elmondta, hogy a probléma
arra vezethető vissza, hogy az emberek inkább használják a keresőket,
mintsem hogy emlékezzenek, és a saját memóriájukban kutassanak. A
digitális készülékektől való függés pedig rontja az emlékezőképességet. A
digitális Alzheimer-kór ennek ellenére nem egy betegség, hanem egy a
társadalmi változásokat jelölő szimptóma.

Az Incruit nevű oldal nemrég felmérést készített,
amiből kiderült, hogy a megkérdezett több mint 2000 szakember 63
százalékát érinti a jelenség. Egyhatoduk szerint a probléma oka, hogy
egyre inkább függenek a PC-jüktől, a mobiltelefonjuktól és más digitális
készülékektől. A gyógymód a kutatók szerint az, hogy meg kell találni
az egyensúlyt a digitális készülékek használata és a valós élet között.
Emellett nem árt ha napi memóriagyakorlatokat végzünk, könyveket
olvasunk és legfőképpen sokat beszélgetünk.