Mire jó a
csip a diákigazolványban? Vannak olyan egyetemek ahol csak a kártyával
lehet kólát, csipszet és Túró Rudit venni, fénymásolni vagy a
jegyzettámogatást elkölteni.
(Forrás: Index)
Mire jó a csip a diákigazolványban? A felsőoktatásban
ma használt plasztiklapok a rájuk épített csip miatt kerülnek 1600
forintba, a hallgatók közel felének azonban egyetemi pályafutása alatt
még egyszer sem volt szüksége arra, hogy a kis elektronikus lapocskát
használja. Vannak ugyanakkor olyan egyetemek ahol csak a kártyával lehet
kólát, csipszet és Túró Rudit venni, fénymásolni vagy a
jegyzettámogatást elkölteni.
Miért is van csip a diákigazolványban, kérdeztünk
egyetemistákat. A válaszok meglepőek a „miért, van benne csip?”-től a
„halvány fogalmam sincs rólán” át egészen odáig, hogy „van olyan
ismerősöm, aki ismer valakit, aki állítólag tudott vele automatából
kólát venni”, más egy oktatási kiállításon látott ilyet, de az egyetem
folyosóján még nem.
Nos, ebből
egyedül a kóla igaz, és még néhány más dolog. Bár több egyetemen lassan a
köznapok részévé válik, hogy lehet a kártyával kólát, Túró Rudit vagy
csipszet venni, fénymásolni, beléptetőkapukon átmenni és számítógépet
használni, a hallgatók egy jelentős része még életében nem találkozott
ilyen lehetőségekkel.
Az új
diákigazolvánnyal kapcsolatos politikai vita folklórjának mára részévé
vált Magyar Bálint mondása. A miniszter a Fidesz korábbi felvetésére,
miszerint miért is lenne szükség új és drága diákigazolványra, az
oktatási miniszter azt mondta: az új kártya azért fog többe kerülni,
„mert az Audi lesz és nem Trabant”.
Magyar Bálintnak ezt nem kellett volna mondania. Ez a
motívum ugyanis azóta újra és újra visszatér olyan vicces megjegyzések
formájában, mint „lehet, hogy a csipes kártya Audi, de nincs benne
motor” (Sió László), illetve „a Trabantot sem tolták ki soha a
garázsból” (Pokorni Zoltán). Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint
az OM már 1998-ban is rossz koncepció alapján kötött szerződést a
diákigazolványokról, és az egyetemi hallgatók ennyi időn át feleslegesen
fizették a csipkártya árát, „amelyet soha senki semmire nem tudott
használni”. A Fidesz szerint érdemes lenne ezért a
diákigazolvány-rendszer koncepcióját felülvizsgálni. A párt aggályosnak
tartja azt is, hogy az Oktatási Minisztérium a hallgatók személyes
adatait őrizze és nyilvántartsa utazási, étkezési, vásárlási
szokásaikat. Az ellenzék az új diákigazolványok bevezetését a Fidesz
azért is támadja, mert úgy véli, az elsősorban a kártyát gyártó cégeket
gyarapítja.
Pedig a kis elektronikus
felületet nem ingyen applikálták az egyetemisták kártyájába. Míg az
általános és középiskolások 550 forintért kapják a csip nélküli kártyát,
az egyetemistáknak egy ezressel többe, 1600 forintba
kerül.
A jól hamisítható könyvecske
igazolványokat 1998-tól váltották fel a csipes plasztiklapok az
egyetemeken. Ezek alapjáraton csak az igazolvány számát tartalmazzák
elektronikusan. A többi adatot (név, születési dátum, egyetemi kar stb)
rányomtatták a műanyag lapocskára. Ennek használatához tehát nem
szükséges költséges beruházás a 21. században sem, az egyetemi ügyintéző
megfogja, és a szemével gondosan leolvassa róla a szükséges
adatokat.
A hallgatók legalább fele
ma már hozzáfér olyan alkalmazásokhoz, amelyekkel a csipet használni
tudja, állítja Horváth Ádám, az Oktatási Minisztérium informatikai
tanácsadója. „A chipkártyás rendszereket a legtöbb nagyváros egyetemén
és főiskoláján, Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Egerben,
Sopronban, Pécsett és Szombathelyen használják. A teljes felsőoktatást
átfogó, minden intézményt érintő csipkártyás alkalmazás azonban még nem
épült ki” – mondta a tanácsadó.
A
rendszer bevezetése egyébként az egyetemek felelőssége is. Több esetben
előfordult korábban, hogy egyetemek külön elektronikus kártyát
bocsátottak ki, és vásároltattak meg a diákokkal. Ez olyan
szolgáltatásokat tartalmazott, amelyeket a jelenlegi diákigazolvány is
képes ellátni.
A diákigazolványba
épített csippel kapcsolatban több kísérleti rendszer működik Budapesten,
Szegeden, Gyöngyösön, Egerben és Nyíregyházán. A Szegedi
Tudományegyetemen elég gyakran van szükség a kártyába épített csipre az
italautomaták, beléptetőkapuk, fénymásolók
használatához.
Ehhez csak arra van
szükség, hogy a diák befizessen egy összeget a megfelelő
ügyfélszolgálatnál, és a kártyájára írják az egységeket. Szegeden már
automatákat is felszereltek, amelyekkel a csipre vihető a bedobott
összeg. Információink szerint a kártyás alkalmazásokkal ma már több
millió forintos forgalmat bonyolítanak le Szegeden.
Az egyetemen a jegyzettámogatás összegét is a kártyán
rögzítik, és egy kísérleti projekt keretében 2004-ben a
diákigazolványukkal elektronikusan is vehettek jegyet hallgatók a Volán
Szeged–Székesfehérvár autóbuszjáratán.
A másik fontos alkalmazás, amikor a csip egy
szolgáltatáshoz való hozzáférésre jogosítja használóját. Két szegedi
kollégiumba, a budapesti Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
és Könyvtárba (HIKK) valamint a szegedi Tanulmányi Információs Központba
(TIK) így csak a kártyával lehet belépni. Az ELTE-n a Hallgatói
Főosztály ügyfélszolgálatánál a kártya segítségével azonosíthatja magát
mindenki az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben.
A fővárosi HIKK és a szegedi TIK mellett Gyöngyösön,
Egerben és Sopronban is vannak olyan számítógéptermek, ahol a gépekhez
kártyaolvasó csatlakozik. A gépekhez és az informatikai rendszerhez csak
az érvényes diákkal rendelkező hallgatók férhetnek
hozzá.
Hét év alatt miért csak a
kísérleti projektekig sikerült eljutni, és most miért kell új kártyákat
bevezetni? – kérdeztük Horváth Adámot. Az informatikai tanácsadó szerint
az 1998-ban bevezetett rendszer mára elavult, ezért is írt ki az
oktatási tárca pályázatot az új kártyákra (a tendert 2005 decemberében
érvénytelennek nyilvánították).
A
tanácsadó szerint az 1998-as kormányváltás után nem sok minden történt a
diákigazolványokkal, de nehezítette az előbbre lépést az is, hogy a
Nemzeti Banknak is el kellett fogadnia a „diákot” elektronikus
fizetőeszközként.
„Várnunk kellett a
kreditrendszer európai szabványának véglegesítésére is. Az új kártyát
ugyanis arra is használni szeretnénk, hogy a diák által itthon vagy
külföldön megszerzett tanulmányi krediteket is tanúsítani tudja” –
mondta Horváth Ádám. Nyomon követés
A kártya 1998-as bevezetésekor az volt az
alapkövetelmény, hogy az igazolvány számát elektronikusan is tartalmazza
a kártya. Ennek az eszköznek a szabványa azonban zárt, azaz miután
meghatározták a kezdeti alkalmazásokat, azokat nem lehet
megváltoztatni.
Most olyan nyílt
szabványú kártyát szeretne bevezetni a tárca, amely alkalmas az
elektronikus aláírásra, és amely a legkülönbözőbb alkalmazásokra
programozható csipkártyát tartalmaz.
Fejleszthető lesz rá uszodabelépő, az adatai
klónózhatók lesznek akár a diák mobiltelefonjának SIM-kártyájára, és
rámásolható lesz a BKV elektronikus jegye is. Az elképzelések szerint
így a jövőben a fővárosi diákoknak nem kell külön BKV-bérletet venniük,
ezt a funkciót a kártya tölti majd be.
Az új diákigazolvány csipjén a tervek szerint a diák
oktatási azonosítója is szerepelni fog. Ez lehetővé teszi, hogy
kövessék, milyen tanulmányokat folytat a diák és milyen jogosultságokkal
rendelkezik.
Kérdésünkre, hogy ez
nem vet-e fel adatvédelmi aggályokat, Horváth Ádám azt válaszolta, hogy
ezek az adatok másokkal nem lesznek összekapcsolhatók, de mutatják a
rendszer működését és segítik a döntéshozatalt. „Az olyan nagy
rendszereknek mint az egészségbiztosítás vagy a társadalombiztosítás van
azonosító számuk, az oktatásban több mint 1000 milliárd forint sorsáról
kell dönteni, így itt is szükség van erre” – fogalmazott az
informatikai tanácsadó.