Már
Magyarországon is hozzáférhető az a módszer, amellyel meggyőző
hatékonysággal lehet kezelni a különböző konfliktusokat, a családi és
iskolai erőszak egyre többször hallott eseteit, járt utána a FigyelőNet.
A módszer egyszerű: összeeresztik a tettest, az áldozatot, és azok
családjait, hogy ők maguk oldják meg a problémát. (Forrás:
FigyelőNet)

A magyar iskolák a
diákok normaszegését, az erőszakos cselekedeteket büntetéssel,
megtorlással próbálják kezelni, általában sikertelenül. Jó néhány példát
megismerhettünk az utóbbi időben a sajtóból is, ahol a fiatalkori
erőszak különböző megnyilvánulásaira az érintettek válasza a törvényi
szigor, a rendőri fellépés, az adott intézményből való kitiltás volt.
Szakemberek szerint ezek – bár sokszor megegyeznek a társadalom
véleményével – nem vezetnek megoldáshoz.

Ha a gyerek
nem érti és érzi, hogy amit csinált, elfogadhatatlan, káros, fájdalmat
okoz, akkor a büntetés önmagában nem fogja „megjavítani” – véli a
szociológus a mai megtorlásközpontú konfliktusmegoldásról. Herczog Mária
a FigyelőNetnek elmondta, hogy ezekkel nem az elkövetett cselekményt
minősítik, büntetik, hanem az érintett gyerekeket, személyt utasítják
el.

Léteznek a konfliktusok
megoldására egyéb, sokkal hatékonyabb módszerek is. Ausztráliában és egy
sor más országban – így Angliában, Hollandiában, Kínában, Svédországban
– például már évek óta alkalmazzák az úgynevezett resztoratív
(helyreállító, helyrehozó) eljárásokat, amelyek egy ősi hagyományt
élesztenek újra.

Az új-zélandi őslakos maori
törzseknél az volt a szokás, hogy ha egy fiatal valamilyen erőszakos
konfliktust kezdeményezett, akkor a következmények megállapításába és az
„ítélet”, valamint a jóvátétel kialakításába a fiatal családi, baráti
körét is bevonták. Egy ausztrál rendőr e hagyományt bővítette ki a
kilencvenes években azzal, hogy az esetek megbeszélésébe bevonta az
áldozatot és annak családi és baráti körét is. Ebből alakult ki a
családi csoportkonferencia (Family Group Conference, FGC) módszere. A
kutatási eredmények szerint például az iskolai erőszakhelyzetek
áldozatainak 96 százaléka, az elkövetők 97 százaléka elégedett ezzel a
módszerrel, amely egyébként már nemcsak iskolákban működik, hanem
megjelent a büntetőjogi praxisban is.

Olvassa
el a teljes cikket a FigyelőNeten
»