A
felsőoktatási intézményekbe jelentkezőknek a felvételi tájékoztató
kiegészítését is érdemes átböngészniük.
(Forrás:
Népszabadság)

Több jelentős
változást kell figyelembe venniük a tovább tanulni vágyóknak az idei
felvételik során. Módosul a támogatott férőhelyek elosztása, és még
ezeken is fizetni kell évi 105 ezer, illetve 150 ezer forintot a
képzésért. Elég lesz viszont egy jelentkezési lapot kitölteni, amelyet
elektronikus úton is meg lehet tenni. Előtte viszont a felvételi
tájékoztató kiegészítését is érdemes átböngészni.

Már csak egy hétig gondolkodhatnak a tovább tanulni
vágyó fiatalok: február 15-ig postára kell adniuk a jelentkezési lapokat
azoknak, akik alapképzésre szeretnének felvételizni. A mesterképzésre
vágyóknak egy hónappal több gondolkodási idejük van: nekik március 15-ig
kell postázniuk a jelentkezést. A bolognai oktatási rendszer második
fokozatára felvételizők talán azért kaptak későbbi határidőt, mert a
december közepén megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban még
csak elvétve találni mesterszakokat, az akkreditáció ugyanis eléggé
döcögve halad. December óta azonban több mesterképzés indítására kaptak
engedélyt a felsőoktatási intézmények.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem például a
felvételi tájékoztatóban még a régi oktatási rendszer szerinti egyetemi
szintű kiegészítő képzéseket hirdetett, időközben azonban megkapta
ezekre a mesterszak-indítási engedélyt. Így a felvételi tájékoztatónak a
január 31-én a Népszabadságban is megjelent kiegészítésében már
mesterképzésként szerepelnek ezek a szakok.

Ötven új jelentkezési lehetőség

Más változások is történtek a felvételi tájékoztatóban
megjelentekhez képest: az intézmények mintegy húsz alapképzést is
meghirdettek újonnan – költségtérítéses és államilag támogatott formában
is. Így összességében csaknem 50 új jelentkezési lehetőséggel bővül a
felsőoktatási intézmények többezres kínálata. Néhány egyetem, illetve
főiskola azonban úgy döntött, egy-egy korábban meghirdetett szakirányt
mégsem indít el; van, ahol helyette másikat hirdettek, másutt a
kapacitásszámot módosították.

A
kapacitásszám új fogalom a felvételi rendszerében. Az idén – a korábbi
gyakorlattól eltérően – már nem osztották le előre azt, hogy az egyes
képzésekre hány költségtérítéses és hány államilag támogatott hallgatót
lehet fölvenni, csak azt határozták meg, hány hallgatót tudnak
összességében oktatni egy adott szakon (ez a kapacitásszám). Ezeket a
férőhelyeket pedig aszerint töltik majd föl államilag támogatott,
illetve költségtérítéses hallgatókkal, hogy hányan jelentkeztek oda, és
milyen pontszámmal. Minél többen adják be egy szakra első helyen a
jelentkezésüket, és minél jobb eredményt érnek el, annál magasabb lesz
ott az államilag támogatott hallgatók aránya.

Megtörténhet, hogy egy-egy képzésre nem kerül be
egyetlen államilag támogatott hallgató sem, így az intézmény is elesik
az utánuk járó normatívától, ezért kénytelen lesz magát a
költségtérítésesek pénzéből fenntartani. Ha ez nem sikerül, lehúzhatja a
rolót. Az oktatási tárcának nem titkolt szándéka az intézmények
számának csökkentése, hazánkban ugyanis több mint 70 egyetem és főiskola
működik, annyi, mint a jóval nagyobb lakosságszámú Németországban.
Persze hogy mindezt ne a diákok divathóbortjai határozzák meg, vagyis ne
lehessen mindenki például jogász vagy újságíró szakos hallgató (vagy
legalábbis ne állami pénzből történjen a képzésük), az egyes
szakterületek államilag támogatott felvételi keretszámát is
maximalizálták.

Az idén
összességében 56 ezer diák kerülhet be a támogatott képzésekre. Számukra
sem lesz azonban teljesen ingyenes a képzés: részhozzájárulást kell
fizetniük. Ennek intézményenkénti mértéke a felvételi tájékoztatóban még
nem szerepelt, a kiegészítésben azonban már közölték: alapképzésben
mindenütt 105 ezer, mesterképzésben pedig 150 ezer forintot kell fizetni
évente. Ez a jogszabályokban általánosan meghatározott összeg – az
intézmények ennél ötven százalékkal kérhetnének többet vagy kevesebbet
is. Az egyetemek és a főiskolák azonban úgy döntöttek: első évben
maradnak az általánosan megszabott összegnél.

Minden bizonnyal azért, mert attól tartanak, ha többet
kérnek másoknál, akkor nem hozzájuk jelentkeznek elsősorban a hallgatók.
Aminek pedig az új rendszerben az intézményre nézve tragikus
következményei lehetnének.

Egy
kivétel mégis akadt: a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán
szerettek volna a munkaerő-piaci jelzéseknek megfelelően differenciálni –
egyes szakirányokon többet, másokon kevesebbet kértek volna. Az
oktatási tárca szerint azonban csak szakonként lehet differenciálni: az
azokon belüli szakirányonként nem. Így végül mindenütt egységes összegű
lesz a tandíj, amelyet alap- és mesterképzésében is 2008 szeptemberétől
kell először fizetniük a most felvételizőknek. Ez is egy változás a
felvételi tájékoztatóban közöltekhez képest, hiszen ott még az
szerepelt, hogy mesterképzésben már rögtön az első tanévtől fizetni
kell.

Fizetni azért csak a második
tanévtől kell, mert a hallgatóknak akkorra lesznek tanulmányi
eredményeik. Ezek alapján pedig akár mentességet is lehet kapni a tandíj
megfizetése alól: a legjobb 15 százaléknak adhat az intézmény
kedvezményt. Az első „fizetős évben”, vagyis 2008-ban azonban
valószínűleg még senki sem lesz ebben a szerencsés helyzetben. Az
intézményeknek ugyanis „hozniuk kell az átlagot”: hiába adnak húszból
két hallgatónak tandíjmentességet, akkor is annyi pénzt kell beszedniük,
mintha mind a húsz fizetne. Márpedig ha egységesen 105 ezer, illetve
150 ezer forintot szednek be az intézmények, akkor nem tudják kire
áthárítani a mentesek miatt hiányzó összegeket.

A hátrányos helyzetű, illetve a jól tanuló hallgatók az
ösztöndíjukból ki fogják tudni fizetni a tandíjat. A következő tanévtől
ugyanis az ösztöndíjak elosztásának rendszere is változik. Továbbra is a
hallgatói normatívából osztják majd a juttatásokat: a hallgatónkénti
116 500 forintból az intézményhez befolyó állami pénznek 2007
szeptemberétől a 25, a későbbiekben a 40 százalékát szociális
ösztöndíjakra kell elkölteni. Eddig az, hogy egy-egy hallgató mekkora
szociális támogatást kapott, attól is függött, hányan jelentkeztek a
juttatásért. Most viszont a hátrányos helyzetű hallgatóknak – szociális
helyzettől függően – legalább a normatíva 10, illetve 20 százalékát,
vagyis 11 650, illetve 23 300 forintot ki kell fizetni havonta szociális
ösztöndíj formájában. Ennek pedig a tíz hónapra számított összege még
az alacsonyabb kategóriában is fedezi a tandíjat.

A tanulmányi ösztöndíjakra a normatívából befolyt pénz
59 százalékát lehet elkölteni. Egy hallgatónak pedig legalább a
normatíva öt százalékát, vagyis 5825 forintot ki kell fizetnie, de az
összeg lehet magasabb is. Igaz, csak a hallgatók fele részesülhet
tanulmányi ösztöndíjban – ők viszont 2008-tól még többet kaphatnak,
hiszen a tandíjból befolyt bevétel legalább harmadát, maximum felét
szintén tanulmányi ösztöndíjakra kell költeniük az
intézményeknek.

A felvételi
tájékoztató kiegészítését azért is érdemes átböngészni, mert néhány
intézmény csak abban közölte, milyen díjat kell fizetni az alkalmassági,
illetve a gyakorlati vizsgáért. Külön felvételi vizsgát az
alapképzésben nem tarthatnak az intézmények: a felvételi pontokat a
kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta az érettségi eredményeiből
számítják ki.

Továbbra is összesen
120+24 pontot lehet elérni: 60, úgynevezett hozott pont a középiskolai
osztályzatokból, illetve az érettségi átlageredmények kétszereséből áll
össze, 60, úgynevezett szerzett pont pedig a felvételiként előírt egy
vagy két érettségi tantárgy eredményeiből adódik, úgy hogy egy vizsgán
maximum 30 pontot lehet elérni. További hét többletpontot ér a
felvételiként előírt tantárgy legalább közepesre teljesített emelt
szintű érettségije, szintén hét többletpont jár a középfokú, C típusú
nyelvvizsgáért, a felsőfokúért pedig tíz. Egyes szakokon azonban,
például tanárképzésben vagy a művészeti szakokon lehet alkalmassági
vizsgát tartani.

Mesterképzésben
viszont az egyetemek és a főiskolák maguk szabhatják meg a felvételi
követelményeket, de öszszességében mindenütt 100 pontot lehet
összegyűjteni. Ezekre a képzésekre egyébként a bolognai rendszerben az
alapképzésben végzettek jelentkezhetnek, mivel azonban ilyen hallgatók
még nincsenek (az első, kísérleti alapképzésben indult évfolyamok is
csak jövőre végeznek, a többi intézménynek pedig csak tavaly kellett
átállnia az új oktatási formára), főiskolai diplomával is lehet rájuk
jelentkezni.

Hosszú évek óta bevett
rendszer, hogy a felvételi tájékoztató december közepi megjelenése után
január végéig még egy kiegészítést is közzétesz az oktatási tárca.
Hiszen a felvételizőknek idő kell, hogy kiválasszák maguknak a
megcélzandó képzéseket, a szakok akkreditációja azonban folyamatosan
zajlik. Ráadásul néha korrigálni is szeretnének az intézmények, így
nekik is megadják a lehetőséget.

A
két kiadvány ugyanazt a kódrendszert használja (például az intézmények
rövidítésénél), a felvételizők dolga mégsem egyszerű, ha össze akarják
olvasni a kettőt. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ
honlapján, a www. felvi.hu weboldalon azonban a kiegészítéssel
frissítve, egységes formában lehet megtalálni a felvételi
tájékoztatót.

Ezt az oldalt azért is
érdemes meglátogatniuk a felvételizőknek, mert ezen keresztül is
beadhatják jelentkezési lapjukat. Így nem kell a postán sorban állni,
ráadásul a hibázási lehetőség is jelentősen lecsökken. Egy menürendszer
segíti az adatok bevitelét, így nem maradhat üresen egyetlen kitöltendő
hely sem, mert akkor a rendszer nem enged továbblépni. A középiskola
tagozatkódját is sokkal egyszerűbb így beírni, hiszen elég csak az
iskola nevét kiválasztani egy legördülő oszlopból, és máris megvan a
tagozatkód is.

Persze lehet a
hagyományos, postai úton is jelentkezni, az elektronikus segítség
azonban nem elhanyagolható. Különösen, hogy a jelentkezők harmada évről
évre hibásan vagy hiányosan tölti ki a jelentkezési lapot. Ezen talán az
idén változtat az, hogy a korábbi A és B jelű lapok helyett már
elegendő egyetlen lapot kitölteni. Az eljárási díj is módosul:
egységesen kilencezer forintot kell fizetni, ezért viszont mindjárt
három-három helyet meg lehet jelölni költségtérítéses és államilag
támogatott formában is. Minden további hely megjelölése kétezer forintba
kerül.

A sorrendre ügyelni kell,
hiszen mindenkit oda vesznek majd föl, ahová elsőként elegendő a
pontszáma. A sorrenden ugyanakkor július 11-ig még egy alkalommal lehet
változtatni. Hogy végül ki hová nyer felvételt, az a július 25-i
ponthúzáskor derül ki: ekkor állapítják meg az egyes szakokon a
bejutáshoz minimálisan elérendő pontszámokat.