A CIVILIZÁCIÓ KOALÍCIÓ indítványt tett együttműködésének kereteire – a Történelemtanárok Egylete is csatlakozott a kezdeményezőkhöz

A KSH legfrissebb (2017-es) adatai szerint Budapesten összesen 13,780 civil szervezet van bejegyezve. Természetesen közülük sokak tevékenysége nem korlátozódik a fővárosra, sőt nem is elsősorban budapesti ügyekkel foglalkoznak, de már csak a szervezetek létszámából fakadóan is, a civilek fontos együttműködő partnerei lehetnek az új önkormányzatnak, és szakértelmük, önkéntes és tagi bázisuk révén komoly erőforrásokkal támogathatják annak munkáját. Egy szabad és zöld fővárosnak szüksége van a civilekre!Ahhoz azonban, hogy ez az együttműködés sikeres lehessen, meg kell teremteni annak kereteit és formáit. Korábbi hazai tapasztalatokra való tekintettel nem javasoljuk egy általános civil egyeztető fórum (tanács, bizottság) vagy hasonló testület létrehozását, mivel a civilek sokfélesége miatt szinte lehetetlen megfelelően arányos és kiegyensúlyozott képviseleti rendszert létrehozni. Ez könnyen feszültségekhez vezethet a civilek között, de komoly kérdéseket vetne fel a rendszer demokratikusságát és reprezentativitását illetően is. Az ilyen korporatív illetve szerződéses viszonyon alapuló együttműködéseknek inkább konkrét ágazati, szakpolitikai területeken és feladatok mentén van létjogosultsága.Ehelyett azt javasoljuk, hogy az önkormányzat alkosson meg egy (1) civil stratégiát és (2) partnerségi nyilatkozatot, például közgyűlési határozat formájában.(1) Előbbi lefektetné az önkormányzatnak a fővárosi civil szektort illető közép- és rövidtávú vízióját, és meghatározná mindazokat az eszközöket, amelyek a főváros rendelkezésére állnak ennek eléréséhez és segítéséhez. Ilyen víziót határozott meg pl. a Civil Jövőkép c. koncepció 2004-ben*:„ (…) Az államtól különálló civil nonprofit szektor jelentős tényező a társadalmi-gazdasági problémák megoldásában: a szervezetek egy része az állam szerződéses partnere a társadalmi problémák kezelésében, más része hatékonyan kéri számon az állami döntéshozókon a problémákra vonatkozó eredményesebb politikákat. Ismét más részük adományozóként részt vesz a magánjövedelmek újraelosztásában. Az állampolgárok és az üzleti szektor aktív részesei a civil társadalomnak és a civil szervezetek munkájának. Mindez azért is lehetséges, mert a nonprofit szektorra vonatkozó jogszabályok megfelelő keretet adnak az egyes nonprofit funkciók betöltéséhez: a civil szervezetek függetlenségét jogszabályok és finanszírozási feltételek is garantálják; az állami támogatásoknak átlátható és kiszámítható rendszere van; tiszták a pályáztatás és az ellátási szerződések megkötésének szabályai éppúgy, mint a döntéshozatalban való részvétel és lobbizás keretei (…)”(2) A fővárosi és a civil szervezetek együttműködésének elveit, módszereit és eljárásait (bővebb részletezését ld. alább) már csak a civil stratégia elfogadásához is meg kell alkotni. Az alapelveken túlmenő részletszabályozásnak egy helyi rendelet adhat megfelelő keretet. A Fővárosi Önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés és a társadalmi részvétel alapelvei javaslatunk szerint az alábbiak lehetnek**:

1. Strukturált párbeszéd

Minden szakpolitikai területen előre meghatározott, nyilvánosan ismert pontokon és formában biztosított a helyi közösség részvétele, amit kijelölt felelősök biztosítanak. Ehhez egyeztetési tervet kell készíteni az egyes ügyekhez, előterjesztésekhez, eljárásokhoz, amely meghatározza a részvétel célját, ütemtervét, a kapcsolódó és szükséges információk elérhetőségét, a részvétel módját (kérdőíves, írásos, személyes stb.), valamint a civil oldalról érkező észrevételek figyelembevételének, beépítésének módját, kereteit.A párbeszéd fontos eleme a képviselők és a polgármesteri hivatal felelősei illetve a civilek közötti közvetlen eszmecserére teret adó személyes találkozási lehetőségek tervezett rendszere. Ezek skálája a heti-havi képviselői fogadóóráktól kezdve az egyes ágazati területeken tartott negyed- vagy féléves találkozókon keresztül az éves értékelő fórumokig terjedhet.

2. Nyitottság, inkluzivitás

Az egyeztetési folyamat nyitott, abba folyamatosan kapcsolódhatnak be az érdeklődő civil szervezetek, pl. egy online felületen történő regisztráció révén, az őket érintő témák, ügyfajták megjelölésével (az EU átláthatósági regiszteréhez hasonlóan). A bejelentkezéshez jogosultak körének meghatározásában javasoljuk a 2011. évi CLXXV törvény civil szervezet fogalmának alkalmazását (2§ 6. pont). A bejelentkezés lehetőségét a civilek által használt kommunikációs csatornákon (pl. www.nonprofit.hu) széles körben népszerűsíteni kell.A regisztráltak a továbbiakban automatikusan tájékoztatást kaphatnának a releváns tervekről és előterjesztésekről, a konkrét esetekben a bekapcsolódási lehetőségekről és határidőkről (alapozva az egyeztetési tervben lefektetettekre). Fontos, hogy speciális igényű csoportok számára a bekapcsolódást megfelelő eszközök (egyszerű, közérthető nyelvezet, felolvasóprogram, személyes találkozókon jeltolmács stb.) segítsék.

3. Partnerség, részvételi elv

A civil szervezetek az eljárás teljes ideje alatt, már a legelső lépésektől fogva partnerként vehetnek részt az egyeztetési folyamatokban. Szerepük nem korlátozódik pusztán az elkészült anyagok véleményezésére, hanem lehetőségük van résztvenni már a célok és prioritások meghatározásában (co-creation), új szempontok megjelenítésében és az alternatívák szelekciójában is. Ennek előfeltétele a (1) részvételt megalapozó információk proaktív terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a (2) párbeszéd fórumainak és tereinek biztosítása és a (3) együttes döntéshozatal (co-ownership) serkentése.

4. Folyamatosság elve

A tervezés és eljárások folyamán a civil szervezetekkel való kapcsolat folyamatos, rendszeres, a szervezetek részvétele nem kampányszerű vagy ad-hoc.

5. Átláthatóság elve

Az egyeztetési folyamatok felelősei és kompetenciáik a kezdetektől ismertek, az ütemezések reálisak, tarthatók: az inputok összegyűjtésére, a dokumentumok véleményezésére megfelelő határidők (alapesetben legalább 15 nap) állnak rendelkezésre. Az önkormányzat felelősei, ügygazdái folyamatosan informálják civil partnereiket, a kapcsolattartást dokumentálják, a partnerek felvetéseire választ adnak, és a felvetéseket előre lefektetett elvek alapján beépítik az előterjesztésekbe és dokumentumokba.

6. Visszacsatolás, értékelés

Mind az egyedi tervek, előterjesztések elfogadása után, mind pedig rendszeres időközönként, általánosan az önkormányzat jelentést ad az egyeztetési folyamatokról és azok eredményéről: hogyan történt a civil szervezetek bevonása, kik vettek részt, és hogyan építették be a különböző véleményeket a döntésekbe.Emellett az önkormányzat rendszeresen (évente) összefoglaló jelentést készít az civilekkel való egyeztetés általános helyzetéről, a főbb ügyekről és a fenti elvek gyakorlati alkalmazásáról.

Mely területeken, ügyekben kellene és lehetne érvényesíteni a fenti elveket és szempontokat?

• jogalkotás (határozatok, helyi rendeletek) – ennek módjára a 2010. évi CXXXI. törvény 8-12 §-a jó kiindulási alappal szolgál
• költségvetés – a részvételi költségvetés megalkotásához bőséges nemzetközi tapasztalat és irodalom áll rendelkezésre (https://www.participatorybudgeting.org/what-is-pb/)
• fejlesztési stratégiák, települési tervek valamint egyedi beruházások
• hatástanulmányok és értékelések
• pénzügyi támogatás – a civil szervezetek számára hozzáférhető fővárosi alapok esetben a döntéshozatal a (például korábbi Nemzeti Civil Alapprogram vagy a zöld szervezetek delegálási rendszere mintájára) választott civil delegáltak többségére épüljön. Ennek értelmében az online regiszterbe bejelentkező szervezetek jelölhetnének képviselőket a támogatások odaítéléséről döntő testületekbe, és ezek közül elektronikus úton történő szavazással választódnak ki a delegáltak.

A fentiek betartásának nyomon követése érdekében javasoljuk azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzat jelöljön ki egy társadalmi részvételért felelős függetlenített munkatársat, kb. „budapesti ombudsmant”. Feladata lenne a fenti elvek megvalósulásának monitorozása, az ezzel kapcsolatos észrevételek, panaszok fogadása és kivizsgálása, és szükség szerinti intézkedések kezdeményezése a vállalások és előírások be nem tartása esetén.Az önkormányzat és a civilek közötti párbeszédet segítené továbbá olyan közösségi tér vagy terek létrehozása is (kihasználatlan ingatlanokban), amelyek fizikailag is lehetőséget adnak a közös gondolkodásra és munkára, és amelyek programjaik révén bevonzhatnák az érdeklődőket és serkentenék az állampolgári aktivitást.Végül javasoljuk, hogy a Fővárosi Önkormányzat fontolja meg a Nyílt Kormányzás Partnerség (Open Government Partnership, OGP) elveinek és jó gyakorlatainak átvételét is. Magyarország 2012-ben ugyan csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, de 2016-ban kilépett, ezért Budapest jelenleg nem tud részt venni az OGP Local Programjában (https://www.opengovpartnership.org/ogp-local-program/), amelynek városok, tartományok a tagjai, de Budapest ettől függetlenül is törekedhet a résztvevő városokkal való együttműködésre, és javasolhatja a korlátozó szabály újragondolását.Hasonló önkéntes vállalásokon alapuló nemzetközi kezdeményezés az Emberi Jogi Városok Hálózata (Human Rights Cities, https://humanrightscities.net/), amelynek jelenleg 8 európai város a tagja. Magát emberi jogi várossá nyilvánítva Budapest is csatlakozhatna ehhez a kezdeményezéshez, amely tapasztalatcserére, jó gyakorlatok átvételére nyújt lehetőséget.

Budapest, 2019. november 12.

A javaslathoz csatlakozó civil szervezetek:

1. Amnesty International Magyarország
2. Artemisszió Alapítvány
3. Autonómia Alapítvány
4. Civil Kollégium Alapítvány
5. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)
6. Greenpeace Magyarország Egyesület
7. Haver Alapítvány
8. Háttér Társaság
9. Humán Platform
10. K-Monitor
11. Levegő Munkacsoport
12. Magyarországi Európa Társaság
13. Magyar Helsinki Bizottság
14. MASZK Egyesület (Szeged)
15. MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület
16. NIOK Alapítvány
17. Ökotárs Alapítvány
18. Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
19. Transparency International Magyarország
20. Védegylet

* Civil Jövőkép – átfogó non-profit jogi reform koncepció – Bullain Nilda & Holchacker Péter, Móra Veronika, Ökotárs Alapítvány 2005** Jelentés a nemzeti stratégiai anyagok tervezésének nyilvánosságáról – Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért (CNNy) munkacsoport 2005, nyomán.

Eddig csatlakozott szervezetek

Forrás, csatlakozási lehetőség