Gyakorlatilag csak egy vagy két tanórában tanulnak az 1956-os forradalomról a diákok az általános iskola nyolcadik osztályában és tizenkettedikben is, de az előzményekkel és következményekkel további órákon is foglalkoznak. Az évforduló előtt évenként megemlékezéseket, rendhagyó órákat, ünnepségeket is tartanak az iskolákban, ezeken további ismereteket szerezhetnek a gyerekek.(Galambos L. / index.hu)

A Lánchíd Rádióban augusztus 20-án elhangzott interjú meghallgatható ezen a linken.

Szénási Sándor Miklósi Lászlóval beszélget a Reggeli Gyorsban.

A Vértanúk terén a közjogi méltóságok mellett koszorút helyezett el többek között Maiéter Pál özvegye, a Nagy Imre Alapítvány és a Nagy Imre Társaság, az 56-os Szövetség, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Történelemtanárok Egyesülete képviselője is. A kék ikonokra kattintva támogassa munkánkat!

A következő linkre kattintva megtekinthető Miklósi László, Arató László és Bognár Zsuzsanna beszélgetése Havas Henrikkel, az ATV Tabu című műsorában a történelem és a politika kapcsolatáról és az új Nemzeti Alaptantervről.. 1. rész / 2. rész

„A nemzeti összetartozás emléknapja nem gyásznap” – figyelmeztet a pedagógusok számára kiadott módszertani útmutató. Tényleg nem az? Mit kezdenek a június 4-i emléknappal az iskolák? Mit kapnak mindebből a magyar diákok? Gyászos körkép. (stop.hu)

„A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, a trianoni tragédiára emlékezve, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.”

Több olvasónknak is feltűnt, hogy van egy nagyobb, magyar államhatárokat érintő hiba a Centennia Historical Atlas térképei alapján összeállított, ezer év határváltozásait gyorsított felvételben bemutató videóban. Az első tíz percben az akkori Felvidék területén megjelenik egy rózsaszín, Lengyelországból kinővő, azzal azonos színű, de Szlovákia nevet viselő valami, amelynek felirata ráadásul a Magyar Királyság területének helyreállása után […]

Az eddigi legnehezebb feladatsornak véli egy történelemtanár az idei emelt szintű írásbeli történelem érettségit, például azért, mert jóval kevesebb forrás mellett konkrétabb fogalomhasználati, forrásismereti és elemzési képességet vártak el az érettségizőktől. Míg a Történelemtanárok Egylete is úgy látja, most tényleg nehezebb dolguk volt a végzősöknek, a feladatlapot összeállító bizottság elnöke viszont azt mondja, egyetlen felvetést […]

Nem tartja indokoltnak a középszintű történelemérettségi javítókulcsának korrigálását a tételkészítő bizottság elnöke. A Történelemtanárok Egylete csütörtökön jelezte, hogy az egyik feladatnál – véleményük szerint – két válasz is elfogadható. (Forrás: Eduline)

Jól megoldhatónak nevezte a középszintű történelem érettségin szereplő kérdéseket a Történelemtanárok Egylete alelnöke. A feladatsorban azonban volt egy kérdés, amely kétértelmű, és Fazekas Csaba szerint többféle megoldást is el kell majd fogadniuk a javítóknak. (Hegedűs Zsuzsa, Inforádió)

Budapest, 2012. május 9., szerda (MTI) – A Történelemtanárok Egyletének (TTE) alelnöke szerint közepesen erősek voltak az idei történelem érettségi középszintű írásbeli feladatai, s azok témaválasztása összességében szerencsésnek mondható.