A jelentkezési lapok kitöltése nem különösebben bonyolult, de érdemes néhány dologra odafigyelni, ha nem akarjuk, hogy jövőre a mi jelentkezési lapunk is a típushibák sorát bővítse. (Forrás: Eduline)
Húszéves a Gyermekjogi Egyezmény. Hogy minek erről beszélni? Például: A vak (siket, beszédfogyatékos, mozgássérült, autista stb.) gyereket nem veszik fel az általános (általános?) iskolába. A legfeljebb 30 napra elrendelhető átmeneti nevelésbe vett gyerek több hónapig, gyakran évekig bizonytalanságban él, távol családjától, s a velük való kapcsolattartása korlátozott. (Forrás: Népszabadság)
1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították. (Forrás: hvg.hu)
Adatvesztés miatt a február 4-én, csütörtökön az Educatio Kft. szervereire küldött információk megismétlésére kéri levélben az általános és középiskolákat az eljárásokat felügyelő Oktatási Hivatal.
A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) szemmel láthatóan kezdi felismerni, mi lehet egy ilyen intézmény küldetése: ezt bizonyította már a 77 filmajándék, és most még inkább 12 év filmhíradóinak közzététele.
Az ukrán oktatási minisztériumban „megérlelődött a döntés”, hogy a nyelvvizsgák kivételével ismét magyar nyelven érettségizhetnek a magyar iskolák végzősei. (Forrás: Kitekintő)
Véleményszabadság lévén, szabad ugyan gyűlölködni, csak nem illik. Gond nem ezzel van. Hanem azzal, hogy a nemes cél egy militáns nyelvi fundamentalizmus foglyává, hitbizományává vált – írja Papp László Tamás a Hírszerzőn.
Augusto Pinochet 1973-1990-ig tartó kemény katonai rendszerét a proletárok helyett a vállalkozókra építő gazdaságpolitikára alapozta, mégsem vált a diktátor és Chile jelenlegi viszonyának meghatározó vonásává a neoliberális nosztalgia. A diktatúra mindennapjairól most az áldozatok szemszögének bemutatásával von mérleget egy új kiállítás. (Forrás: Múlt-kor)
Miért fontos, hogy az uniós tartalmak jelen legyenek a pedagógiai munkában? Milyen a jó uniós téma és milyen tippeket leshetünk el az egyes tagországoktól ezek feldolgozására? (Forrás: Euvonal)
A tanárnak általában pozitív szerepe van a filmekben, de azért akadnak olyan történetek, ahol a tanár totálisan diszfunkcionális, netán ő maga idézi elő a konfliktust. Nézzük azokat, akiktől nem nyerhetünk inspirációt. (Forrás: Eduline)
Súlyosbodott-e a helyzet az utóbbi években, változott-e az ilyen cselekmények jellege, és mit lehet tenni a megelőzésért, a megfelelő kezelésért? Novák Imre interjúja Herczog Mária szociológussal az ÉS 2010. január 29-iki számában jelent meg.