Többek között az 5. és a 9. osztály számára kiadott új magyarországi történelemtankönyveket is bírálta Bárány Balázs a Transindexen megjelent írásában. Szabados György, a tankönyvek egyik szerzője válaszcikkben reagál a kritikára. – Az írás röviden reagál Berend Nóra tanulmányára, valamint a TTE gyorsreagálására is.

Ingyenes részvétel a Nekünk másik Mohács kell? Emlékezetpolitika, áltörténelem és történelemtanítás című konferencián. A Történelemtanárok Egylete ebben az évben 30. alkalommal rendezi meg a Történelemtanárok Országos Konferenciáját.

Az alábbi szöveg az Oktatási Hivatal honlapján jelent meg dátum és a szerző neve nélkül.

Emlékezetpolitika, áltörténelem és történelemtanítás. Történelemtanárok (30.) Országos Konferenciája. Ideje: 2020. október 10., szombat 10.00 Helyszín: Kossuth Klub (1088 Múzeum u. 7.)(Utolsó frissítés: 2020.10.11.)

Az alábbi kritika a kerettantervet is érinti, de leginkább a kerettanterv tankönyvi interpretációját és a kirívó szakmai pontatlanságokat kritizálja.

A Történelemtanárok Egylete – a NAT2020 alapján átdolgozott tankönyvekről írt – gyorselemzését követően Berend Nórától, a cambridge-i egyetem történész professzorától kaptuk az alábbi szaktörténészi elemzést az egyik új 5. osztályos tankönyvről. Az írást vitaindítónak szánjuk. Várjuk a további szakmai reagálásokat, közzétételükre nyitottak vagyunk.

Fontosnak tartjuk jelezni, hogy a rendelkezésünkre álló idő nem tesz lehetővé egy mindenre kiterjedő, részletes elemzést, így csak az alapvető problémaköröket jelezzük, de azokat számos példával támasztjuk alá.

A Történelemtanárok Egylete 2010-ben családtörténeti és életútinterjúsorozatot készített. A Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életút interjú, valamint 4 kisfilm készült el. Az interjúk 2011-ben folyamatosan jelentek meg a TTE honlapján a Családtörténeti és életútinterjúk című gyűjteményben. Ennek […]

Ebben a sorozatban olyan TTE-projektekben készült fotókat mutatunk be, amelyek az oktatásban (jelenleg a távoktatásban is) használhatóak. Az előző alkalommal a Nemzeti Emlékezet Program első útján, 2003-ban, Voronyezsben készült fotókat adtuk közre. Ez alkalommal az Aushwitzban, 2004-ben készített képekből adunk közre egy válogatást. Még több kép

Új sorozatunkkal olyan TTE-projektekben készült fotókat mutatunk be, amelyek az oktatásban (jelenleg a távoktatásban is) használhatóak. Az első alkalommal az irány: Voronyezs. 2003-ban indította az Oktatási Minisztérium és a Történelemtanárok Egylete a Nemzeti Emlékezet Programot. Ennek keretében tanárok és diákok elsőként utazhattak az akkor még megnyitás előtti Voronyezsi emlékhelyre.

Büszkék vagyunk arra, hogy tagjaink, érdeklődő kollégáink és a csatlakozó civilszervezetek részt vettek az emberi jogok világnapjára meghirdetett mozgalmunkban. Különösen fontosnak tartjuk, ha olyan diákokat tanítanak az emberi jogokra, azok fontosságára, akik családjukban nem hallhatnak erről a kérdésről, illetve bármilyen ok miatt társaiknál kiszolgáltatottabbak. Az alábbi cikk szerzője gyógypedagógiai iskolában dolgozik, írásait már ismerhetik honlapunk […]

Mottó: „Képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, meghatározott álláspontok cáfolására, véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására.” (Történelem kerettanterv, 2012.) A történelem kerettantervben a Rendszerváltozás témaköréhez kapcsolódó nevelési-fejlesztési célok között található a fenti mondat, amelyet metodikai cikkem mottójául választottam. A történelemoktatás kiemelten fontos célja a szövegértés, a kritikai gondolkodás és a vitakultúra fejlesztése, a […]