A közismert, Garibaldiról szóló nóta szövege sugallja, milyen mélyen élt a magyar köztudatban a magyar és az olasz függetlenségi mozgalmak szellemi rokonsága, sorsközössége. A Magyar Országos Levéltár az egységes olasz állam megalakulásának 150. évfordulójához kapcsolódva egy ritka kincsről ad számot: egy Giuseppe Garibaldi vérével átitatott szövetdarabról… (Arany Krisztina, Magyar Országos Levéltár)
Váratlanul érte a tüntetőket, hogy a hatóságok erőszakot alkalmaztak ellenük 1986. március 15-én, mivel egy évvel korábban a rendőrség még némán figyelte független sétájukat. A lánchídi csata újra rátapintott az ellenzék és a rendszer kibékíthetetlen ellentétére. (Forrás: Múlt-kor)
Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén március 9-re esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi. (Forrás: Múlt-kor)
A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén – az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig – Magyarország kormányzójává választotta nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét. (Klettner Csilla, Magyar Országos Levéltár)
A legtöbb esetben igazságtalanul büntették kollaboráns vádak miatt a lengyel nőket a második világháború után – állítja Feliks Falk filmrendező, aki legújabb filmjében ezt a mai napig igencsak érzékeny témát próbálta bemutatni. (Forrás: Múlt-kor)
A szerencsejáték már régtől fogva nagy népszerűségnek örvendett, játékszenvedélytől hajtva vagy a gyors meggazdagodás reményében sokan kártyáztak vagy kockáztak. 1771. január 19-én folytatták le Debrecenben azt a vizsgálatot, amelyben Kleiner Ferencet kérdezték ki egy biribisnek nevezett szerencsejátékról. (Kulcsár Krisztina, Magyar Országos Levéltár)
A Jeruzsálem 1099-es ostromát követő mészárlást vallásos őrület helyett valójában hidegvérű nyugalommal követték el – állítja a korszak egyik kutatója, aki szerint ezzel a szomszédos muszlim államok számára üzent az új keresztény vezetés. (Forrás: Múlt-kor)
A középkori Magyarország egyik legnagyszerűbb építészeti emlékének kellett majdnem maradéktalanul elpusztulnia ahhoz, hogy helyet adjon a 150 éves török megszállásból éledező Buda fővárosi törekvéseit kifejező épületnek. A várhegyen álló királyi palota építéstörténete nemcsak az országgal, de a várossal is sorsközösségben volt mindenkor. (Kelecsényi Kristóf cikksorozata a hg.hu-n)
Korai halála következtében Vasvári Pálnak élete során mindössze egyetlen arcképe készült, ennek létrejöttét is csak a Teleki Blanka-féle leánynevelő-intézet növendékei rajongásának köszönhetjük. Vasvári az ő kérésüknek eleget téve ült modelt 1848 tavaszán Barabás Miklósnak. (Németh György, Magyar Országos Levéltár)
2011. január 9-én népszavazás lesz Dél-Szudán függetlenségéről, aminek apropóján a nemzetközi és a magyar sajtó kiemelten foglalkozik, vagy foglalkozni fog ezzel a térséggel. Mi ezzel a „rövid” történeti áttekintéssel próbálunk segíteni azoknak, akik szeretnék jobban megismerni a szudáni helyzet biztonságpolitikai és történelmi hátterét. (Kaif, Töriblog)
A kiegyezés után Magyarországnak önálló államháztartást kellett létrehozni. Az Ausztriától való elválás és az önállósulás ezen a téren járt a legtöbb gyakorlati nehézséggel. Az 1867. év bevételei azonban végül is felülmúlták az előzetes várakozást, és biztató eredménnyel zárult az első szabályszerű költségvetési év, 1868 is. (Erdélyi Andrea, Magyar Országos Levéltár)
A magyar magángyűjteményekből a Szovjetunióba hurcolt szerencsésebb mesterművek ma orosz múzeumok falát díszítik, több ezer műkincs viszont raktárakban és magánembereknél várja a második világháború óta jobb sorsát. Konsztantyin Akinsa művészettörténész szerint addig várhatnak, amíg a magyar állam a sarkára nem áll és le nem ül tárgyalni az oroszokkal. (Vincze Barbara, [origo])