„Senkinek sincs szándékában itt valamiféle falat emelni. Ilyet csak bizonyos ellenséges imperialista, revansista körök terjesztenek Nyugat-Németországban”- mondta hajszálpontosan ötven évvel ezelőtt, 1961 június 15-én berlini nemzetközi sajtóértekezletén az NDK első számú vezetője, Walter Ulbricht. Nos, olyannyira nem volt szándékában senkinek sem ilyesmit csinálni, hogy alig hatvan nappal később, 1961.augusztus 13-ra virradó éjszaka Ulbrichték katonái és […]
Ferenc József 1867. júniusi koronázásakor Arany Jánost is, mint arra érdemesnek talált személyt, a Szent István Rend kiskeresztjével akarták kitüntetni, ő azonban először elhárította a megtiszteltetést. (Rehák Géza, Magyar Országos Levéltár)
Az 1755-ben, Arad vármegyében boszorkánysággal megvádolt Pásztor Kata – feltehetően kínvallatás eredményeként megszületett – vallomása. (Zsupos Zoltán, Magyar Országos Levéltár)
Már a XX. század első felében is igény mutatkozott a különböző sportfelszerelések beszerzésére. Ezen igények kielégítését szolgálta a most bemutatandó „Fodor és Balogh Sportháza” katalógusa. (Kántor Balázs, Magyar Országos Levéltár)
Ha feltámasztására nem is, de a Ronald Reagan által megtestesített pragmatizmusra és idealizmusra mindenképpen szükség van – értettek egyet a republikánus elnök századik születésnapjának alkalmából a Terror Házában megrendezésre került nemzetközi konferencia résztvevői. (Forrás: Múlt-kor)
300 évvel ezelőtt, 1711. április 29-én Nagykárolyban írta alá Károlyi Sándor és Pállfy János a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békét, mely a történeti köztudatban szatmári békeként szerepel. (Oross András, Magyar Országos Levéltár)
A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák – császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt […]
A magyar történelmi közgondolkodás földcsuszamlásszerű átalakulásának küszöbén állunk. Ezzel a mondattal kezdődik a Történelemtanárok Egylete gondozásában megjelent, Egyezzünk ki a múlttal! című kötet. A változás részben a diákok, a mai tizenéves fiatalok körében zajlik. A szülők pedig, hasonlóan a negyvenes évek végén élő polgárokhoz, akiket annak idején azzal lepett meg a csemetéjük, hogy az iskolában […]
1330. április 17-én Záh nemzetségbeli Felicián sikertelen merényletet követett el a király és családja ellen Visegrádon, valószínűleg a váraljai, Duna-parti királyi palotában. A merénylő kardjával a királyt csak megsebesíteni tudta, ám Erzsébet királynénak négy ujját levágta, míg Lajos és András hercegeket nem érte komolyabb sérülés. A király kíséretének tagjai a helyszínen végeztek a merénylővel, akinek […]
Eleinte vonakodtak, később már élvezetüket lelték a civilek meggyilkolásában egyes német katonák, akik egymás között jóval többet diskuráltak szexuális élményeikről, mint saját félelmeikről, s az is feltűnő, hogy a holokauszt mennyire ritkán köszön vissza a lehallgatott párbeszédek legépelt változataiban – derül ki egy új, a katonák személyes érzelmeit tárgyaló könyvből. (Forrás: Múlt-kor)
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én Jurij Gagarin földkörüli pályára állt Vosztok űrhajójával, így az összeesküvéselmélet-gyártók kombinációinak dacára ő tekinthető mind a mai napig a világ első kozmonautájának. (hvg.hu, Szegő Iván Miklós)
Húsz éve, 1991. március 31-én tartották az első szabad, többpárti választások első fordulóját Albániában. Ha nem is történt ekkor végleges szakítás az eltelt évtizedekkel, megingott a kelet-európai szocialista tábor utolsó bástyája is: a hatalmát még megtartó Albán Munkapárttal szemben jelentős előretörést könyvelhetett el a néhány hónapos múltra visszatekintő ellenzék. (Forrás: Múlt-kor)