A Történelemtanárok Egylete 2010-ben családtörténeti és életútinterjúsorozatot készített. A Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életút interjú, valamint 4 kisfilm készült el. Az interjúk 2011-ben folyamatosan jelentek meg a TTE honlapján a Családtörténeti és életútinterjúk című gyűjteményben. Ennek […]

2010-ben a Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életút interjú, valamint 4 kisfilm elkészítésére vállalkoztunk. Az interjúk a Családtörténeti és életútinterjúk című gyűjteményben találhatók, a rövidfilmeket a bővebben gombra kattintva tekinthetik meg.

Negyedik rövidfilmünk Néray Vilmos életét kíséri végig. Szó esik,  Bonyhádról, iskoláról, katonaságról, háborúról és persze a családról is. Az oldalon megtalálható egy szöveges részlet az interjúból, A teljes interjút itt töltheti le (pdf, 74 oldal, 4,28 MB)

Animációs rövidfilmünkben Szász Ilona életét ismerhetjük meg. Tősgyökeres Debreceni család révén sajátos szemszögből kísérhetjük végig a város átalakulását. Már korábban megjelentettünk egy részletet az interjúból, a teljes cikk itt tekinthető meg (51 oldal, 2.6 MB pdf).

Következő rövidfilmünkben Mervó Sándor beszél gyerekkoráról, fiatalságról, szikvízüzemről és a családjáról. 1923-ban született Szentendrén, műszerész lett és 49 évig élt házasságban. Honlapunkon korábban megjelent egy részlet az interjú szöveges változatából. A teljes interjút itt töltheti le: mervo_sandor.pdf (86 oldal, 3,3 MB).

Rövidfilm az 1919-ben született Horváth Emma gyerekkoráról. Emma néni gyermekkorát uradalmi pusztában töltötte Somogy megyében, és csak 18 évesen került Pécsre. Itt él máig, a film készítésekor 91 évesen, idősek otthonában. Az Emmi nénivel (Tooth Vilmosné sz. Horváth Emma) készített interjú teljes írásos változatát már korábban megjelentettük.

„A Dóczyban katolikusok és zsidók is voltak. 48-as létszámú volt az osztályunk. Nagy létszámú osztály volt. Két katolikusra határozottan emlékszem. Hamvazószerdán ők szabadnapot kaptak. Délelőtt elmentek a templomba, és amikor jött vissza, egyiknek itt a homlokán volt valami. Mondom neki – én nem tudom, hogy ez mi. Akkor figyeltem fel először rá. Református körökben ez […]

„Amikor jöttünk haza, bennünket Debrecenben Rákosi fogadott… Ez a megtiszteltetés ért bennünket, de ezért másfél napig álltunk Tuzsér környékén, félretolva egy vasúti vágányra. Már akkor nem voltak őrök velünk. Jöttek a falusiak, látták, hogy itt egy éhező társaság, és hoztak ennivalót. Volt olyan – emlékszem rá –, hogy egy jó kiló vagy másfél kilós szalonnát […]

„A Floch-Reyhersberg Alfréd volt itt a földbirtokos. Nagyon rendes volt, szerették is az emberek. Ez a Floch, ez olyan ember volt, hogy év végén, aki a legelevenebb gyerek volt – az mindegy hogy jól tanult vagy sem, de rossz volt, szóval nem lehetett megzabolázni –, az mindig jutalmat kapott tőle. És egész nagy összegeket, mert […]

„Mikor milyen jött, azt ettük. Tésztaleves, lebbencsleves, slambuc, zöldbableves, szárazbab leves. Akkor baromfit tartottunk, oszt vágtuk az aprólékot, és volt mit enni. Akkor a gazdaságban meg minden évben édesapám kapott 16 mázsa szemes búzát. Nem sok volt, de hát jó volt az is, mert az úr meg adott fogatot, hogy a malomba elvigyük az őrölni […]

„Sajnos a volt házunk képe a Szoboszlói úton teljesen megváltozott, bár annak a kis vasöntödének az épületét megtaláltam, ami olyan nagyon izgalmas volt számunkra gyerekkorunkban. Hasonlóképpen a középiskolám, a Svetits Katolikus Leánynevelő Intézet is teljesen másképp néz ki, mint amikor még odajártam – talán a kiskápolnánk még megvan –, de ez azért változott meg, mert […]

„Persze, akkor már nagylegény voltam, akkor már elkezdődött a tánciskolázás, az udvarlás. Annak idején tényleg olyan összetartó volt ez a cégnél dolgozó fiatalság, hogy együvé ment szórakozni. Néha-néha elmentünk egy kicsit poharazni is, följártunk az Iparos Körbe, az a Simonffy utcában volt. Ott biliárdoztunk, persze úgy a magunk módján, mert csak biliárdozni akartunk, de nem […]