Kertvárosból, megszokott, belakott, biztonságos, otthonos faluról csöppentem, keveredtem, zuhantam az ismeretlen, idegen, félelmetes és titokzatos pesti Belvárosba bele – írta Bächer Iván a Népszabadságban.

Ritkán fordul elő mostanában Magyarországon, hogy elemző cikk jelenik meg az iskoláról a sajtóban – kezdi cikkét Somogyi László az ÉS-ben.

A felső tagozatra átkapaszkodva odahagytam a wekerlei iskolát tehát – folytatja kalandozását Bächer Iván a Népszabadságban.

Nagy bajok vannak a hazai oktatási rendszerrel, de téveszme, hogy túlképzés folyna, illetve, hogy a munkaerő-piaci igényeknek nem megfelelő szakmastruktúra állna a problémák hátterében – állítja Kézdi Gábor és Varga Júlia a Figyelőben.

Bár hivatalosan egyelőre nincs róla szó, könnyen lehet, hogy a tandíj bevezetésével várható ügyfélszámemelkedés miatt átalakul a diákhitel rendszere – írta a Magyar Narancs.

A technikatörténetben sokszor nehéz megítélni, ki is egy szerkezet igazi feltalálója. Ezalól a Magyarországon 125 éve indult telefonszolgáltatás alapelemei sem kivételek – írta Lőrinc László a HVG-ben.

A kormány az oktatás reformját központi feladatnak tekinti, annak koncepciója azonban még nem került nyilvánosságra – írta Polónyi István és Timár János az Élet és Irodalomban.

Iskolás ember voltam egykor. Hat éves koromtól harminchárom éves koromig iskolába jártam – írta Bächer Iván a Népszabadságban.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány munkatársai a szegregáció leküzdése ellen nyílt levélben fordultak a miniszterhez.

Újságot olvasó és józanul gondolkodó emberek talán képesek belátni: olykor a keserű pirulát is le kell nyelni, a fájdalmas lépéseket is meg kell tenni, el kell fogadni – írta Ujlaky István a Népszabadságban.

Egy furcsa névadás lehetséges okait Lőrinc László boncolgatta a HVG-ben.

Az Élet és Irodalomban Gábor Kálmán szociológussal Rádai Eszter készített interjút.