Bár nem valószínű, de ha Sólyom László mégis aláírja a Btk.
módosítását, néhány hét múlva tömegesen indulhatnak büntetőeljárások
olyan állampolgárok ellen, akik szerint a történelemkönyvekben levő
tények a zsidók, cigányok, melegek, értelmi sérültek vagy kommunisták
tömeges kiirtásáról hazugságok, és ennek a nézetüknek nyilvánosan hangot
is adnak… (Miklósi Gábor írása az Indexen)

Nincsenek biztonságban a jó szándékú történészek
sem, akik a számokon vitatkoznak. Miközben a holokauszttagadás erősödése
elválaszthatatlan a rasszizmus és a szélsőjobb térnyerésétől, a törvény
megalkotói az áldozatok sérelmére hivatkoznak.

Hétfőn az Országgyűlés elfogadta a holokauszttagadás
büntethetőségéről szóló törvénymódosítást. A Btk. friss 269/C
paragrafusa szerint „aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt
áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja,
kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ
el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő”.

Alkotmányossági
gondok

Ahogy arról már
beszámoltunk [1], a jogszabály nem biztos, hogy kiállja az
alkotmányosság próbáját. Egyrészt nem világos, hogy a törvény
szempontjából ki tekinthető a holokauszt áldozatának. Egy
holokauszttagadó kijelentés ugyanis csak akkor sértheti valakinek az
emberi méltóságát, ha az illető identitásának szerves része az
áldozatérzés, a kijelentés pedig eléri ezt az identitásréteget.
Korántsem egyértelmű, hogy a másod- vagy harmadgenerációs áldozatok
feljelentései nyomán induló nyomozások, esetleges vádemelések és
büntetőperek keretében ezt minden kétséget kizáróan sikerül majd
megállapítani.

Hasonló problémát
okoz a tartalomsemlegesség alkotmányos követelményének megsértése is. Az
új jogszabály ugyanis különbséget tesz az emberiesség elleni
bűncselekmények között a tagadásuk által okozható jogsérelem alapján. A
kommunizmus magyar áldozatainak méltóságát a kommunista rezsimek
bűntetteinek tagadása sértheti, az örmény bevándorlókat az 1915–17-es
örmény népirtásé, az itt élő lengyelekét a katyni vérengzés
bagatellizálása: ezekkel a Btk. nem foglalkozik.

Az, hogy miért épp a holokauszt tagadása által
okozott sérelmet kell büntetőjogi eszközökkel orvosolni, az az új
jogszabály indokolásából sem derül ki. „A gyűlöletkeltés elleni
hatékonyabb büntetőjogi fellépés az elmúlt húsz évben többször
visszatérő igény a magyar jogalkotásban. Mára ismét felerősödött az
igény, hogy a (…) törvény nyújtson szélesebb körű védelmet a
rasszizmus és az idegengyűlölet által motivált cselekményekkel szemben ”
– áll a dokumentumban [3] (pdf).
Máshol sem jött
be

Ha a jogalkotó szándéka az
volt, hogy az elrettentés erejével csökkentse a rasszista cselekmények
körét, nem biztos, hogy sikerrel jár. A brit Institute for Jewish Policy
Research (Zsidó Politikai Kutatóintézet) 2000-ben tanulmányt [4]
készített a holokauszttagadás tiltásának hatásairól. E szerint a
tiltásnak nem volt kimutatható hatása azokban az országokban, ahol azt
korábban már kodifikálták.

Jóllehet voltak sikeres perek Németországban és
Franciaországban, nagyon kevés alapult a holokauszttagadást tiltó 
törvényeken. Bár a tagadás intenzitása egyes, a tiltó zónához tartozó
országokban csökkent, ez a változás nem köthető a törvényhez, és a
holokauszttagadás gyengülése olyan országokban is megfigyelhető volt,
ahol nincs hatályban tiltó jogszabály.

A tanulmány ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem
feltétlenül alkalmazhatók Nagy-Britanniában más országok tapasztalatai.
Franciaországban és Németországban például a britnél jóval erősebb a
szélsőjobb és az antiszemitizmus, ami azt jelenti hogy az ottani tiltó
törvényeknek sokkal nagyobb a gyakorlati és jelképes hatása.
Mennyit kapnának a történészek?

Nem kell holokauszttagadó történésznek lenni ahhoz,
hogy az embert börtön fenyegesse. Néhány éve Bársony János és Karsai
László holokausztkutatók között komoly szakmai konfliktus alakult ki a
vészkorszak roma áldozatainak számáról. Bársony százezer felettire,
Karsai László történész ötezer körülire tette a magyarországi cigány
áldozatok számát. A hétfőn elfogadott törvény értelmében Karsai
publikációi sérthetik az áldozatok méltóságát, amiért jelentéktelen
színben tünteti fel a roma holokausztot.

A teljes cikk az
Indexen olvasható »

Kapcsolódó cikk: A nácizmus és a
német alkotmány
(ÉS)

Figyelem: A szemlézett
cikkek minden esetben a szerző(i)k véleményét tükrözik, és nem a TTE
álláspontját. Ha önnek is véleménye, vagy megjegyzése van az
olvasottakkal kapcsolatban, a honlapon fórum indításával
jelezheti.