Új kutatási eredmények – egy történelemtanár szemével

A Történelemtanárok Egyletének képviseletében vehettem részt a 2015. július 6-tól 8-ig Gödöllőn a Szent István Egyetemen rendezett konferencián. Nekünk, történelemtanároknak is jól hasznosítható új kutatási eredményekről számoltak be külföldi és határon túli, illetve itthoni magyar levéltárosok, intézményvezetők. Az alábbiakban erről adok ízelítőt.

Első nap
A magyar múlt dokumentumai az Orosz Konföderáció levéltáraiban címmel a Karéliai Köztársaság Állami Levéltár főlevéltárosától hallhattunk megdöbbentő adatokat, és láthattunk fényképeket az Olonyecki Kormányzóság területén élt első világháborús magyar hadifoglyokról, a kutatások szerint megközelítőleg 60 ezer emberről. Az Orosz Föderáció Állami Levéltárának osztályvezetője a szovjet-magyar kapcsolatok 1944-1957 időszakáról beszélt. Az általa bemutatott anyag abból a szempontból is érdekes, hogy miként tükrözi az akkori szovjet (közvetve magyar) ügyintézési mechanizmusokat.
Az Orosz Tudományos Akadémia tudományos munkatársa az 1956. évi magyar forradalom oroszországi levéltárakban található anyagáról szólt, amelynek kutatása csak 1992-től kezdődhetett. A Szerov-jelentés „rendteremtése”, valójában a magyar forradalom leverését jelentette, a Malin-iratok pedig Nagy Imre vonatkozásában szolgáltatnak adatot a szovjet álláspontról, mely szerint „keménységet, és nagyvonalúságot kell tanúsítani”. Mint tudjuk, Nagy Imre nem volt hajlandó egyezkedni, így a „nagyvonalúság” elég furcsa formát öltött.
Az 1991-től működő Orosz Állami Legújabbkor-történeti Levéltár igazgatóhelyettese a szovjet-magyar kapcsolatok 1957-1969 közötti időszak iratairól számolt be. Ennek tanúsága szerint egyáltalán nem volt fontos a kádári Magyarország a szovjet vezetés számára. Ugyanakkor az talán figyelemre méltó, hogy mennyire összemosódtak a pártközi és az államközi kapcsolatok.
Az Orosz Tudományos Akadémia egy másik tudományos főmunkatársa a csehszlovákiai magyarság történetére vonatkozó forrásokat vizsgálva azt emelte ki, hogy a nemzetközi viszonyok miatti szovjet álláspont változásai igen jól dokumentálhatók az anyagban.
Ezt követően a magyar-orosz levéltári kapcsolatokról tartottak kerekasztal-beszélgetést. Számos probléma is felvetődött: pl. egy anyag csak akkor kutatható, ha magyar fordítás is készült róla; sok iratot visszaminősítettek titkossá, s a magyar fiatal levéltárosok közül nagyon kevesen beszélnek oroszul.

Második nap
A II. világháború lezárása és következményei címmel tartottak előadást a Magyar Nemzeti Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, a Holokauszt Emlékközpont, a Jakob Bleyer Heimatmuseum és a Békés Megyei Levéltára levéltárosai, intézményvezetői. A vizsgált, illetve bemutatott anyag lenyűgöző volt. A tankönyvekből ismerteket kézzelfoghatóbbá tette, „hitelesítette”, ugyanakkor személyesebbé is vált, hiszen konkrét nevekkel, fényképekkel jelenítettek meg egyéni sorsokat. Mindez mélyebb empátiát váltott ki.

Harmadik nap
Ezen a napon több csoportban folytatódott a munka: a Forrásközlő, az Informatika, az Állományvédelmi, az Oktatás- és Tudománytörténeti, a Közművelődési és a Levéltár-pedagógiai szekciókban.
Én a forrásközlésekre voltam leginkább kíváncsi. Ebben a szekcióban lett egyértelmű számomra, hogy a vidéki és határon túli magyar levéltárak, illetve levéltárosok munkái nélkül nem ismerhető meg a nemzeti történelem. A Hadtörténeti Levéltár és Irattár kutatási eredményeivel a www.militaria.hu portálon lehet megismerkedni. A Zentai Levéltár igazgatója kilátásba helyezte, hogy szeptembertől számos dokumentum és ezek értelmezése olvasható lesz a www.martirium.vmmi.org portálon.

A konferencia szervezői: a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Szent István Egyetem, illetve az egyetemi Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár még arról is gondoskodtak, hogy szakavatott vezetéssel ismerkedjünk meg a város és környéke történelmi nevezetességeivel. A vándorgyűlést az NKA, a Magyar UNESCO Bizottság, a Gödöllői Királyi Kastély Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala támogatta.
Valamennyi szervezet munkájának köszönhető, hogy igazi szellemi élményben és szíves-magyaros vendéglátásban lehetett részünk!

Brachna Zsuzsanna