A
Népszabadság azt vizsgálta, hogy egy neves budapesti iskolában mit
tanítanak az unióról.

Az Európai
Uniónak nincs egységes oktatási és képzési rendszere, az ezzel
kapcsolatos döntések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Azt
vizsgáltuk, hogy egy neves budapesti iskolában mit tanítanak az
unióról. Az Európai Uniónak nincs egységes oktatási és képzési
rendszere, az ezzel kapcsolatos döntések a tagállamok kizárólagos
hatáskörébe tartoznak.

Fazekas Csaba, a Kölcsey
Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese szerint a diákoknak tisztában kell
lenniük az unió intézményrendszerével és kialakulásának történetével,
ugyanakkor fájlalja, hogy az európai kultúráról egyre kevésbé
rendelkeznek átfogó ismeretekkel.

–
Egy uniós tagország állampolgárának ismernie kell az európai kultúrát –
mondja. – Ennek ellenére a tantervi változásokban és
vizsgakövetelményekben ezzel ellentétes hatás figyelhető meg, csökken az
ismeretanyag a nem hazai kultúráról, irodalomról, történelemről. Ez a
tendencia azonban már jóval a belépés előtt is megfigyelhető volt –
teszi hozzá.

Elmondása szerint a
Kölcsey Ferenc Gimnázium esetében nem észlelhető nagyobb változás a
tanmenetekben, mivel a két tanítási nyelvű osztályokban már a
csatlakozás előtt is oktatták az unió történetét és intézményrendszerét,
sőt ez már a kilencvenes években is érettségi tétel volt. A célnyelvi
(ez esetben francia) civilizáció tantárgy keretében a diákok részletes
ismereteket szereznek Franciaország kultúrájáról, hagyományairól,
történelméről, földrajzáról, irodalmáról, politikai és oktatási
rendszeréről, valamint társadalmáról. Így míg a normál oktatási
rendszerben az egyetemes történelemről és kultúráról való tananyaganyag
csökken, a két tanítási nyelvű rendszerre jellemző egyfajta
többlettudás, amit a tanulók a nem anyanyelvi kultúráról és a nem hazai
történelemről szereznek.

Fazekas
Csaba: Lehetőséget adunk a diákjainknak, hogy európai dimenziókban
gondolkodjanak. - Ez az oktatási forma olyan lehetőség,
amelynek keretei között a diákok valódi kitekintést nyerhetnek egy másik
ország kultúrájára, így megadja nekik a lehetőséget, hogy viszonylag
korán európai dimenziókban gondolkodjanak – mondja Fazekas Csaba.

A gimnázium nem két tanítási nyelvű
osztályainak tanulói számára a csatlakozással járó változás csak a
történelem és a földrajz tantárgyakat érinti, vagyis főleg az
intézményrendszer és az unió történetének megismerésére szorítkozik. Ők
tanulmányi versenyek és egyéb rendezvények – Európa-nap, Idegen nyelvek
európai napja – alkalmával szerezhetnek más jellegű ismereteket az
EU-ról.