Az UNESCO oldalán a világörökség teljes listáját tekinthetjük meg, melyből teljes körűen megtudhatjuk, hogy most mi tartozik ebbe a kategóriába.

FIGYELEM! Ez egy régebbi cikk, nem frissítjük!

Sokszor esik szó arról, hogy épp mit és hol nyilvánítanak a világörökség részévé, ám nem nagyon segítenek az eligazodásban a világörökség elemei közt. Az UNESCO oldalán azonban megtekinthetjük azt
az átfogó listát is, melyből megtudhatjuk, hogy ma mi tartozik ebbe a kategóriába.

Az UNESCO Világörökségi oldalán híreket, információkat, és részletes tájékoztatót kapunk korunk egyik legégetőbb problémájáról, a világörökség kezeléséről. A Világörökség (World Heritage) c. lap publikációit is megtaláljuk, melyhez szerintem kevés más cikk mérhető akár tartalomban, akár kivitelezésben.

Itt egy „egyszerű” aloldalt képez a világörökségi-lista, mely a formai hiányosságokért azonban tartalmával
bőven kárpótolhatja az olvasót. A világörökségért folytatott küzdelem, azaz annak védelme, megóvása és restaurálása egyre nagyobb szerepet kap (gondoljunk csak a nemrég létrejött vészhelyzeti világörökségi akciócsoportra ), és a pénzek elosztásánál pedig a lobbicsoportok küzdelme is meghatározza, hogy mi
kerül fel arra az exkluzív listára, melyen jelenleg 788 elem található. A 788 közül 611 a kulturális-, 154 a természeti- és 23 a vegyes-résztvevő, mindezek persze a 134 résztvevő tagállamból származnak.
A lista részletezése előtt találunk még egy olyan kategóriát, mely a fókuszba állított világörökségi objektumot vizsgálja meg: ez jelen esetben az iráni Bam agyagvárosa, ahol a 2003. december 26-i földrengés során 26000-en vesztették életüket, és mely a világörökségi lista egyik legfájóbb aktuális pusztulása.

A lista államok szerinti ABC-sorrendben található, és a jelenlegi állapot a 2004. júliusi frissítést tükrözi. A következő frissítésre 2005. júliusában, a Kulturális Örökségi Bizottság következő ülése után kerül majd sor. Az itt található linkre kattintva megtalálhatjuk a listára legújabbként feliratkozókat (ebből 29 a kulturális és 5 a természeti), melyek közt egy fjord, egy esőerdő, illetve egy andorrai völgy és egy ausztrál katedrális is található.

Ha megvizsgáljuk a számunkra leginkább izgalmas részleget, ahol a magyar elemeket találjuk, akkor egyrészt Magyarországnak a Konvencióhoz való csatlakozásának időpontját látjuk, illetve az örökségi elemek felsorolását. Itt viszont megkülönböztetik a jelentkezési dátumot (mely például Budapest esetében 1987), és a listára való elemek felkerülését (melynek itt az utolsó dátuma 2002). Találunk rövid leírást angolul, illetve kifelé mutató linkeket is, ahol ebben az esetben magyar oldalakra bukkanunk.

Az összes elem esetében térképet is kapunk az elem pontos lokalizációjával, illetve az anyaország felé mutató hivatkozásokkal (főleg az adott ország kulturális örökségi oldalaira). Sok-sok érdekesség, és fantasztikus helyszínek várják azokat, akiket bármilyen formában is vonz a kulturális örökség.