Sorsolással
választanak padtársakat a körzetes gyerekek mellé. Az új általános
iskolai felvételi renddel a korai gyerekválogatás ellen küzd a
minisztérium.
(Forrás. Népszabadság)

Kisebb pánik tört ki néhány budai óvodában. A kerület
egyetlen angol két tannyelvű általános iskolájába – akárcsak az előző
évben – túljelentkezés volt, így az iskolavezetés az új szabályok
szerint kénytelen sorsolással kiválasztani leendő elsőseit. A vesztesek
számára természetesen rendelkezésre áll a körzetes iskola, ahol azonban
korábban jelezték, hogy máshová viszik a gyereket. Hirtelen úgy tűnt,
feleslegessé vált a játékos iskola-előkészítő program, a gondos szülői
mérlegelés, tanítóválasztás. A gyerek sorsáról a vakszerencse dönt. A
koncepció szerint mindez az esélyegyenlőséget szolgálja, hogy legalább
alsó tagozaton ne alakuljanak ki a legrátermettebb gyerekek elit
iskolái, míg a kevésbé ügyesek még inkább lemaradnak. Csakhogy a
sorsolás azzal jár, hogy testvérek is más iskolába kerülhetnek.
Reggelente mindegyiket máshová viheti az édesanyjuk.

Januártól vezették be az új felvételi rendet az ország
összes általános iskolájában. Ennek értelmében a népszerűbb iskolák nem
tarthatnak a kicsiknek felvételit, ehelyett – miután a körzetbe
tartozókat felvették – a többiek közül sorsolással döntenek. A megmaradó
üres helyekre elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket
kell felvenni, azután a többieket. A testvérek sajátos helyzetű
gyerekeknek minősülhetnek, akiket csak a helyi önkormányzat rendelete
alapján részesíthetnek előnyben. A lebonyolításhoz – hitelesítés,
fellebbezés stb. – nem ad további támpontot a minisztérium. Ezt a helyi
oktatási bizottságnak kell kidolgoznia – tájékoztatta lapunkat Hegyiné
Pallaghy Szilvia, az Oktatási és Kulturális Minisztérium
esélyegyenlőségi osztályának vezetője.

A tehetséges, jó családi háttérrel rendelkező
gyerekeket korábban az elit gimnáziumok mazsolázták ki. Ám ez a
gyakorlat az elmúlt években egyre lejjebb szivárgott a közoktatásban,
így az első válogatáson már az általános iskolákba lépők is átesnek.
Korábban felvételi vizsga, később felvételi beszélgetés címén. A
különböző családi hátterű, eltérő képességekkel érkező gyerekek közötti
különbséget pedig az iskola csak tovább erősítette. Az első osztályosok
között meglévő egyévnyi „tudástávolság” a felső tagozatra
megtöbbszöröződik. Az esélyegyenlőség társadalmi programja csak akkor
valósulhat meg, ha a hátrányos helyzetű gyerekek érdekeit a törvény
bástyáival védik. Ezekért az elsősökért soha nem harcolt még senki –
vázolja fel a jogszabály hátterét Hegyiné.

Idetartozik az is, hogy a jövőben a
kompetenciavizsgálatokkal nemcsak a gyerekek meglévő képességeit mérnék,
hanem a korábbi állapothoz viszonyított fejlődésüket is. Az iskola
igazi fokmérője ugyanis a hozzáadott érték. Diplomás szülők jó képességű
gyermekével különösebb erőfeszítés nélkül elérhető jó eredmény, míg egy
halmozottan hátrányos helyzetű gyerekközösségben sokkal kisebb eredmény
eléréséhez is heroikus küzdelem szükséges. Ennek a különbségnek az
iskola finanszírozásában is meg kellene jelennie. Ez a
programfinanszírozás, amely az iskolák teljesítménymérésén alapszik. A
minisztérium által hitelesített mutató nyilvános
lesz.

A cikk elején említett
fővárosi iskolában megnyugodtak a kedélyek. A sok jelentkezőre való
tekintettel a fenntartó önkormányzat még egy osztály indítását
engedélyezte. A sorsolás elmarad.