Ha az emberi jogok tanításáról beszélünk, akkor az 1789. augusztus 26-án a francia Alkotmányozó Nemzetgyűlés által elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozata (Déclaration des droits de l’homme et du citoyen, továbbiakban: EPJNY) – ami az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának történelmi elődje  az a dokumentum, ami jó alapot szolgáltathat a tanórán több alapvető emberi jogi fogalom bevezetéséhez. Az alábbiakban áttekintem, hogy a 2020-tól hatályos tantervek hogyan tekintenek általában az emberi jogok témakörére, ezen belül pedig az EPJNY-ben megjelenő alapelvekre. Ezután azt vizsgálom, hogy az említett dokumentum milyen formában jelenik meg a jelenleg használható tankönyvekben és a kétszintű érettségin. Végezetül néhány gyakorlati, módszertani javaslatot teszek az EPJNY tanórai szerepével kapcsolatban.

Tantervi szabályzás és emberi jogok 2020-tól

A 2020-tól hatályos Nemzeti Alaptanterv az állampolgári ismeretek tantárgynál csak annyit említ az emberi jogok kapcsán, hogy 12. évfolyam végére a tanulók „felismerik” azok egyetemes és társadalmi jelentőségét. Az, hogy ezen a „felismerésen” túl ezek az ismeretek elmélyüljenek, sajnálatos módon kimarad, helyette inkább az Alaptörvény egyes részleteinek ismeretét, a lokálpatriotizmust, a nemzeti identitás erősítését és a honvédelem fontosságát hangsúlyozza a dokumentum. Az igazságosság és az esélyegyenlőség kapcsán is csupán annyit említ, hogy a diák „ismerje fel” ezek jelentőségét és következményeit, ezek interiorizációja azonban nem szerepel a megjelölt követelmények között.

A fenti koncepció hátterében az állhat, hogy az emberi jogok tanítását a NAT 2020 az etika tantárgyhoz delegálta. Ennek leírásánál azt olvashatjuk a célkitűzések között, hogy „kialakuljon a demokratikus elkötelezettség, amely alapvető értéknek tartja a többségi döntéshozatalt, az emberi jogokat, valamint az állampolgári jogokat és kötelességeket”. Ennek alapján látható, hogy az emberi jogok tanítása nem az állampolgári ismereteket tanító (történelem)tanár feladatát képezik.

Az EPJNY a részletes tartalmi követelményeket szabályzó kerettantervben csak történelemből, a tizedikes középiskolai évfolyamnál bukkan fel, ahol fejlesztési feladatként jelölték meg a benne megjelenő felvilágosult elvek azonosítását. Az általános iskolai történelem, illetve az állampolgári ismeretek és etika tantárgyak kerettanterve a dokumentumot nem említi.

Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata napjaink történelemtankönyveiben

A jelenleg érvényes érettségi követelmények még a 2013-as NAT-ra épülnek, amelyben az EPJNY alapelveinek ismerete már középszinten megjelenik. Ez 2024-től, amikor a jelenlegi alaptanterv útmutatásai alapján tanuló diákok első évfolyama tesz vizsgát, lényegében nem változik: az EPJNY továbbra is középszintű követelmény maradt.

A 2005 óta működő kétszintű érettségi feladatlapokon eddig négy alkalommal kapcsolódott hozzá feladat: háromszor közép-, és egyszer emelt szinten (középszinten az egyik ráadásul esszéfeladat volt). Elmondható tehát, hogy az EPJNY ismerete alapvető fontosságú egy történelemből érettségi vizsgát tenni szándékozó tanuló számára. Ennek alapján is igen meglepő, hogy a jelenleg használható tankönyvek mennyire mostohán bánnak ezzel a dokumentummal.

Az általános iskolai oktatásban használtak közül az OH-TOR06A jelzésű könyvben csak a törzsszöveg utal a nyilatkozatra, míg az OH-TOR06B már közöl egy részletet a szabadságjogokkal kapcsolatban, ami jó alapot adhat egy rövidebb-hosszabb beszélgetéshez is a hatodikosokkal. A két könyvhöz készült egy közös munkafüzet (OH-TOR06MAB), melynek 83. oldalán idézetek alapján kell különféle fogalmakat (pártatlanság vélelme, törvénye előtti egyenlőség, vallásszabadság, szólásszabadság) azonosítani a diákoknak.

Sajnálatos azonban, hogy a tanterv készítésekor nem voltak figyelemmel az életkori sajátosságokra. A felvilágosodás eszméi és az EPJNY-ben megjelenő fogalmak ugyanis olyan elvont gondolkodást feltételeznek, melyekkel hatodik osztályban nem mindenki rendelkezik. A 2013-as NAT előtt ez a témakör még hetedik osztályban volt, ahol ez a probléma nem állt fenn: 13 éves korban ugyanis ez a készség már vagy kialakult, vagy az iskolai munka során kezd el formálódni. 2013 óta azonban már úgy kerülnek a tanulók hetedik osztályba, hogy ezekkel a fogalmakkal a tanterv szerint tisztában vannak, tudják őket azonosítani, amelyekre épülhet majd a modern történelem politikatörténeti vonala és az állampolgári ismeretek témái. A 2020-as NAT és kerettanterv ezen lényegében nem változtatott, tehát a tanárnak gyengébb alapokra építkezve kell a politikaelméleti ismereteket építeni. Ez egyrészt sokak szemében unalmassá teheti a tantárgyat (hiszen lemaradtak, vagy nem értik), másrészt a későbbi tudatos állampolgári gondolkodást áshatja alá.

Az EPJNY-ből a jelenleg választható középiskolai tankönyvek mindegyike tartalmaz szemelvényeket. Az OH-TOR10A jelzésű kötet 79. oldalán kilenc pontot olvashatunk belőle, míg az OH-TOR10B 88. oldalán hatot. Mindkét könyvben találunk kérdéseket is a szemelvényekhez, melyek főként a felvilágosodás alapelveinek azonosítására szolgálnak. A két könyv mellé rendelkezésre áll egy feladatgyűjtemény is (OH-TOR10MAB), melynek 63. oldalán ugyan akad egy EPJNY-hez kapcsolódó feladat, ez azonban meglepő módon nem a szemelvényekben olvasottakat kívánja elmélyíteni, hanem a dokumentum 1789-es kiadásának képi világának elemzését tartja fontosnak. Érdekes, hogy az általános iskolai munkafüzet mélyebben vizsgálja az EPJNY alapelveit, mint az érettségi vizsgára felkészítő feladatgyűjtemény.

Miért szánjunk rá időt?

Az EPJNY elemzése egy páratlan lehetőség arra, hogy akár korai életszakaszban (hatodik osztály) vagy az érettségi vizsgára való felkészülés útján (tizedik osztály) megalapozzuk, illetve fejlesszük az állampolgári tudatosságot, illetve az emberi jogok értelmezését, a társadalmi felelősségvállalás, a szolidaritás és nem utolsó sorban a demokratikus intézmények iránti elkötelezettséget. Az is fontos, hogy a tanulók lássák: az EPJNY-ben foglaltak nem múltak el nyomtalanul a történelemben. Éppen ezért nyolcadik és tizenkettedik évfolyamon érdemes tanítani az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, és felhívni a figyelmet az egyes párhuzamokra az EPJNY-nyel.

A kisiskolás korban még tekintettel kell lennünk arra, hogy nem mindenki képes az olyan elvont fogalmak használatára, mint „szabadság” vagy „magántulajdon”, ezért érdemes konkrét példákat keresni, ahol egy-egy konkrét szituációba helyezve, működés közben azonosíthatja őket a tanuló.

A kedvenc példám a móri rablógyilkosság miatt tizenöt év fegyházra ítélt Kaiser Ede története, akit a nyomozás és a bírósági ítélet után a közvélemény évekig elkövetőként azonosított. 2009-ben, öt év börtönbüntetés után azonban Kaisert a gyilkosság vádja alól felmentették, azonban egyéb bűncselekmények miatt csak 2020-ban szabadult. Az ügy jó példája lehet az ártatlanság vélelmének illusztrálására, valamint annak bemutatására, hogy az ilyen történetek sosem fekete-fehéren szemlélendők. (Kaiser valóban vett már részt korábban is bankrablásban, ám a Móron nem ő volt a tettes.)

Előre tervezéssel megoldható, hogy az egyes fogalmakhoz a tanulók gyűjtsenek példákat hírekből, szüleiktől stb., és kiselőadás formájában adják elő őket. Ilyen módon „mini-esettanulmányok” segítségével rögzülhetnek az egyes fogalmak.

Bár nem elképzelhetetlen hatodik osztályban sem, tizedikesekkel már biztosan megvalósítható egy szabályos keretek közötti vita a személyi szabadságjogok kapcsán. Ezt igen látványossá tehetjük (bár a tanterem átrendezésével jár), ha a vitázó csoportokat egymástól egyenlő távolságra állítjuk és közöljük velük, hogy ha egyetértenek a másik csapattal, akkor lépjenek előre egyet, ha nem akkor hátráljanak. A tanár a témával kapcsolatban kérdést tesz fel, és a csapattagok mindegyike egy-egy érvet kell, hogy mondjon azzal kapcsolatban pro vagy kontra. Fontos szempont, hogy a kérdések számát nagyban befolyásolja az adott tanulócsoport nagysága (nagy osztály esetében két-három kérdés, kisebb csoportok esetén akár öt-tíz is lehet).

Ez a vitamódszer szépen megmutatja, hogy még azok között is, akikről elsőre úgy tűnik, hogy mindenben egyetértenek, lehetnek véleménykülönbségek.

Jó témák lehetnek az alábbiak:

• szólásszabadság
  • pl. Miért nem tartozik ebbe bele az önkényuralmi jelképek használata?
• ártatlanság vélelme
  • pl. Mennyiben veszélyeztetheti ezt a halálbüntetés kérdése?
• magántulajdon védelme
  • pl. Nyithatok-e éttermet a társasházban a többi lakó tudta nélkül?

Hasznos eszköztára az emberi jogok tanításának az Európa Tanács Ifjúsági és Sportigazgatósága Emberi Jogi Képzés Ifjúsági Programjának kézikönyve, a Kompasz. Ennek második kiadása éppen a tavalyi évben jelent meg. A vaskos kötet több tucat módszert ismertet, melyekkel a fent említett fogalmakon kívül még számos másikat is elmélyíthetünk. A számomra legszimpatikusabbat óravázlat formájában mellékeltem.

---

Felhasznált irodalom

A 2012-es és 2020-as Nemzeti Alaptanterv

A 2012-es és 2020-as kerettanterv

A 2017-es és 2024-es érettségi követelmények

Tankönyvek és feladatgyűjtemények:

OH-TOR06A

OH-TOR06B

OH-TOR06MAB

OH-TOR10A

OH-TOR10B

OH-TOR10MAB

Kompasz – kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez

---

Óravázlat

Tevékenység