Éves
szinten 40 százalékkal nõ az otthoni internetpenetráció, de
még mindig az uniós átlag mögött kullogunk – állapítja meg egy, a
Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH) készített tanulmány.
(Forrás:
SG)

Ennek okaként sokszor a kevés
számítógépet, a magas árakat, illetve a kevés magyar nyelvû
tartalmat emlegetik. A szakemberek ezzel szemben a legfõbb
korlátnak a motiváció hiányát látják.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb
adatai szerint 2005 negyedik negyedévének végére az
internet-elõfizetések száma meghaladta a 907 ezret, ami 22
százalékkal volt több mint az elõzõ év azonos
idõpontjában és 9 százalékkal, mint az
elõzõ negyedév végén. Az internetszolgáltatásokból
származó nettó árbevétel a negyedik negyedévben majdnem elérte a 17
milliárd forintot, amely 32 százalékkal volt több az egy évvel
korábbinál – áll a KSH jelentésében.

Bár az otthoni internetpenetráció 2002 óta
megduplázódott, az utóbbi másfél évben pedig 29 százalékkal
nõtt a háztartások számítógéppel való ellátottsága, a teljes
magyar lakosságnak – egyes adatok szerint – még mindig körülbelül 65
százaléka a nem internetezõk közé tartozik és az uniós
tagországokhoz képest az internet elterjedtségét nézve
jelentõs lemaradásban vagyunk. Ennek okaként többféle indok
elhangzott már: drága a számítógép, kevés a magyar nyelvû
tartalom vagy hogy drága az internet. A szakemberek azonban inkább a
motiváltság hiányában látják ennek elsõdleges okát.

Digitális
szakadék

Az NHH-nak a lakossági
internethasználatról készített tanulmány szerint 2005-ben már a vizsgált
háztartások 54 százalékában volt otthon számítógép, de ezeknek csak
egyharmada (33 százaléka) fiatalabb másfél évnél. Szûcs
László, a UPC Magyarország sajtókapcsolati igazgatója szerint az
internethasználat terén nem csupán a gépek száma, hanem azok átlag
életkora is visszafogó erõt jelent: a háztartásokban
lévõ gépek túl régiek – a tanulmány szerint az otthoni
számítógépek negyede 4 évnél is idõsebb – és sokuk nem
alkalmas a jelenlegi, sokszor a szélessávú hozzáférést
megkövetelõ tartalmak letöltésére.

Simó György, a T-Online vezérigazgatója szerint a kevés
számítógép mellett komoly gondot jelent az úgynevezett digitális
szakadék is. Szerinte ma Magyarországon 1,6 millió olyan háztartás van,
amelyik digitálisan teljesen írástudatlannak számít, tehát sem PC-vel,
sem internetkapcsolattal nem rendelkezik. A tanulmány megállapítása
szerint ez a réteg anyagi és kulturális okok, hátrányok miatt nem
részese még a digitális világnak. Nagy gátat jelent továbbá az is, hogy
õk semmilyen ösztönzést nem éreznek, és nem is kapnak
másoktól. A szakemberek emiatt úgy gondolják, hogy a másik
bûnbakként emlegetett ok, a magyar nyelvû tartalom
mennyisége, nem jelent komoly korlátot az internethasználat
elterjedésében, fõleg annak fényében nem, hogy a nem
használók sokszor nem is tudják, mire való az internet, tehát nincs
viszonyítási alapjuk.

Egyre több
idõt töltünk a neten

A
szélessávú hozzáférés terjedésének köszönhetõen az interneten
töltött idõ hossza is növekedett, és átstrukturálódott. A
régebben létezõ kényszerítõ körülmények, amelyek
az internetezést az esti, éjszakai irányba terelték, például mára
erejüket vesztették, illetve megszûntek. Az internet nyilvános
helyeken való használatának korlátozása ezzel szemben növekedett az
elmúlt idõszakban: a munkahelyek negyedében és az iskolák
felénél van valamilyenfajta korlátozás. A tartalmi- és
idõkorlátok a legjellemzõbb akadályok.

A tanulmány az
adatforgalom-korlátos csomagokra kitérve megemlíti, hogy bár ezek aránya
az otthoni internettel rendelkezõ háztartások között 2
százalék volt, a nyugat-európai trendeket figyelve a jövõben
ennek az aránynak a növekedésére lehet számítani. Mivel az
internetfelhasználásra egyre jellemzõbb a szegmentálódás,
ezért elképzelhetõ, hogy mind több testreszabott csomag kerül
majd a piacra – állította a UPC sajtókapcsolati
igazgatója.