Az állambiztonságot segítette Gyurcsány, Petrétei és egy mai alkotmánybíró
2007. május 18. péntek, 0:00
Besúgás és megtorlás: a Dialógus-csoport leverésében nem a
mai kormányfő játszotta a főszerepet – írta Ungváry Krisztián. Az ÉS
cikkét a Hírszerző ismertette.
A
nyolcvanas évek békemozgalmának, a Dialógusnak az ügye Gyurcsány Ferenc
kormányfővé választása után került elő hosszú idő után, kihangsúlyozva a
volt KISZ-titkár pártállami-cenzori szerepét. Az Élet és Irodalom
tényfeltáró cikkéből azonban kiderül: az állambiztonsággal együttműködő
pécsi szereplők közül dr. Kiss László volt párttitkár (ma alkotmánybíró)
vagy Petrétei József politikai munkatárs (ma igazságügyi miniszter)
szerepe jóval súlyosabb volt.
A
Kádár-korszakban a legtöbb besúgás nem az ügynökök, hanem az alkalmi, a
társadalmi és a hivatalos kapcsolatok részéről érkezett – írja az ÉS
legújabb számában Ungváry Krisztián annak kapcsán, hogy kutatásai
kimutatták: a nyolcvanas évek eleji pécsi Dialógus-ügyben az
állambiztonság csak nyolc ügynököt tudtak mozgósítani, akik szerinte
csak jelentéktelen információkat adtak.
„A besúgások és a megtorlás szempontjából sokkal
fontosabbnak bizonyult Walz János AC-39-es szt-tiszt, valamint a kilenc
’hivatalos kapcsolat’. Petrétei József politikai munkatárs, ’Polgárdi’
alkalmi operatív kapcsolat (…), Gáspár János egyetemi párttitkár, dr.
Kiss László (ma alkotmánybíró), a jogi kar párttitkára, valamint
Gelencsér Imre (1983 áprilisáig) és Kovács Lajos (1983 áprilisától) a
jogi kar, Gyurcsány Ferenc, a tanárképző kar, Molnár László, az egyetem
és B.M. (nevét sajnos nem sikerült feloldanom), a Pollack Mihály Műszaki
Főiskola KISZ-titkárai” – írja a történész, hangsúlyozva: „Felelősségük
természetesen nekik is különböző.”
A Kádár-rendszer állambiztonságának egyik sikeresnek
ítélt nagyszabású akciója az 1981-ben alakult Dialógus-békecsoport
szétverése volt – írja Ungváry Krisztián. A budapesti és pécsi bázisú
csoport a kommunista rendszer békeretorikáját használta ki arra, hogy
fellépjen atomrakéták európai állomásoztatása ellen, tehát saját érveit
kérte számon a pártállamon.
A párt
„hivatalos” békeszervezete az „Országos Béketanács” volt – annak
főtitkáráról, Barabás Miklósról Ungváry azt írja: besúgói karrierjét
„Nádházi Emil” fedőnéven kezdte, ma pedig a civil szervezetek érdekeit
képviseli Brüsszelben.
A budapesti
kör több tagja 1982 novemberében Pécsre utazott, hogy az egyetemen
propagálja a békekezdeményezést – írja az ÉS szerzője. A rendőrség
ekkorra már teljes készültségben volt, mivel a Dialógus elleni nyomozás
egy plakátragasztás miatt már november 2-án
megindult.
A BM kezdettől fogva
mobilizálta egyetemi, KISZ-es és pártkapcsolatait, hogy ellehetetlenítse
a független kezdeményezést. „…Az állambiztonság a KISZ- és
pártfunkcionáriusokat gyakorlatilag állambiztonsági feladatok
végrehajtására, figyelésre és jelentések írására használta. Említettek
tevékenysége tehát teljes mértékben kimeríti az ügynöki munka fogalmát” –
írja Ungváry Krisztián.