Az
osztrák parlament több mint fél évszázad után megsemmisítette a náci
német hadseregből, a Wehrmachtból dezertálókra kirótt ítéleteket.
(Forrás: Múlt-kor)

Az erről szóló
törvényt tegnap este fogadták el. A december 1-jével hatályba lépő
jogszabály többéves vita végére tesz pontot, amikor visszamenőleg
hatályon kívül helyezi az egykori náci német hadseregből megszököttekre
vagy szolgálatmegtagadókra kirótt ítéleteket.

Semmissé nyilvánítanak sok más, jellemzően a náci
ideológia alapján hozott ítéletet is, mint az ellenség segítése címén
hozottakat és a kényszersterilizálásról szóló határozatokat, valamint a
homoszexuálisokra nemi irányultságuk miatt kiszabott büntetéseket.
Utóbbi esetben a rehabilitációs kérelmeket egyenként bírálják el,
aszerint, hogy a jelenleg hatályos jogba ütközik-e az
ítélet.

A politikai körökben és a
sajtóban zajló vitának új lendületet adott idén a második világháború
kitörésének hetvenedik évfordulója, s egy Németországból érkezett
vándorkiállítás. A tárlat egyik osztrák szervezője, a Nemzetiszocialista
Bíróságok Áldozatainak Bizottsága állt az élére annak a törekvésnek,
hogy teljes mértékben, törvényi szinten rehabilitálják a Wehrmacht
dezertőreit.

Szerintük a náci
hadsereget otthagyó katonaszökevényekre félig-meddig ma is árulóként
tekint a társadalom. Emellett rámutattak, hogy csak 2005-ben
biztosítottak az elítélteknek kártérítés és társadalombiztosítási
juttatások tekintetében az nemzetiszocializmus többi áldozatával egyenlő
jogosultságokat. A formális felmentés azonban mostanáig váratott
magára.

Az eredetileg a Zöldektől
származó kezdeményezésnek végül a két osztrák kormánypárt – az Osztrák
Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) – is mögé állt.
Ellene szavazott viszont a két jobboldali-populista párt, az Osztrák
Szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ), akik
hevesen elutasították az általános rehabilitációt. E két párt állítása
szerint a dezertőrök sokszor megölték a bajtársaikat, ezért minden egyes
esetet egyenként kellene kivizsgálni. Ezzel vitába szállt Oliver
Rathkorb, az Bécsi Egyetem Jelenkorkutató Intézetének vezetője, aki
szerint a legritkább esetben történt gyilkosság. Rathkorb egy kutatás
adatait idézte, miszerint négyszáz, dezertálásért elítélt katona közül
kettőt vádoltak gyilkossággal is.

A
dezertőrök nevében fellépő bizottság elégedetten nyilatkozott a
törvényről, de hozzátették: „a vitát most társadalmi szinten kell
folytatni”. Míg Németországban laktanyát neveztek el a Hitler elleni
összeesküvőkről, gróf Claus Schenk von Stauffenberg ezredesről és
társairól, Ausztriában ilyesmire nincs példa, s emlékművük sincs a
dezertőröknek – mondták.

A kiállítás
anyagát készítő kutatók szerint a Wehrmacht a háború hat éve alatt
legkevesebb harmincezer polgári személyre és hadifogolyra, emellett
húszezer katonára rótt ki halálbüntetést, leginkább szökés és árulás,
vagy az ellenség segítése címén.