Az alábbi állásfoglalás a Történelemtanárok Egylete 1995. január 13-i dokumentuma kiegészítéseként tekin­tendő, s azzal együtt kezelendő.

Előzetes megjegyzés

Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az anyag véleményezé­sére kevés idő állt rendelkezésünkre; az alábbiakban csupán a legfontosabb észrevételeinket tesszük meg.

 I. A Történelemtanárok Egylete támogatja a törvénymó­dosítás alapvető célkitűzéseit, a szabályozás alapvető elemeit:

1. a tankerületi oktatási központok megszüntetését

2. mérési, értékelési központ létrehozását

3. a pedagógiai intézetek szerepének növelését a nevelési-oktatási intézmények szakmai önállóságá­nak növelését

5. a Nemzeti alaptanterv újra szabályozását

6. a gyermeki és tanulói jogok fokozott tiszteletben tar­tását

7. az önkormányzati és állami nevelési-oktatási intéz­mények világnézeti semlegességének – az Alkot­mánybíróság állásfoglalásának megfelelő – kimondá­sát

8. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak fokozott tiszteletben tartását

9. az oktatást-nevelést segítő közalapítványok életre hívását

10a jelenleg hatályos törvény ellentmondásainak, ke­véssé pontos megfogalmazásainak kiigazítását.

 II. A Történelemtanárok Egyletét aggodalommal tölti el, hogy finanszírozási okok miatt veszélybe kerülhet a magyar közoktatás színvonala és a diákok esélyegyenlő­sége többek között

1. az osztálylétszámok tervezett emelése

2. a csoportbontási lehetőség adott arányai

3. a tanköteles korban tervezett alapvizsga- illetve az érettségi vizsgadíj bevezetése

4. a – nem egy esetben – jelentősen emelni kívánt térí­tési díjak miatt.

A helyzetet tovább súlyosbítaná, ha megemelnék a tan­árok kötelező óraszámát.

 III. Tudomásul vesszük, hogy a törvény megerősíti a 8 osztályos általános iskola illetve a 4 osztályos gimná­zium jellemző modelljét. Megerősítjük, hogy távlatok­ban a 12 osztályos általános képzést tartjuk kívánatos­nak.

 IV.  Az adott keretek között nehezen feloldható ellent­mondás: a 8 + 4-es iskolaszerkezethez nehezen illeszthe­tő a NAT történelemre vonatkozó része.

Meggondolandó, hogy a NAT-ot elsődlegesen szakmai vagy politikai dokumentumnak tekintjük. Abban az eset­ben, ha szakmai jelleget tekintjük elsődlegesnek, akkor e dokumentum kiadása a művelődési- és közoktatási miniszter és nem a kormány feladata.

Örömmel vesszük, hogy a tanulmányaikat érettségit adó középiskolában folytató diákoknál az alapvizsga nem feltétele annak, hogy a tanuló a 11. osztályt elkezdhesse.

 V.  Örömmel vesszük, hogy a Köznevelési Tanács fel­adatköre és delegálása az 1994. december 19-i tervezet­hez képest jelentősen megváltozott. Támogatjuk, hogy a Tanács feladatait egyértelműen rögzítse a törvény. To­vábbra is az a véleményünk, az a helyes eljárás: ha a Köznevelési Tanács tagjait – a jelenleg érvényes szabá­lyozás alapján – a pedagógus szakmai szervezetek, a pe­dagógusképző egyetemek, főiskolák és az Akadémia delegálja. A TTE és több más pedagógus szakmai szer­vezet úgy látja, a szakmaiságot az szolgálja leginkább, ha e Tanács tagjainak több mint 50 %-át a pedagógus szakmai szervezetek delegálnák; ennek rögzítését java­soljuk a törvényben. Ennek alapján a testület inkább szakmai mint szakértői jellegű. A szakmaiságot és az állandóságot szolgálja, ha a miniszter eltekint attól, hogy ő is delegálhasson jelölteket e testületbe. (Ugyanakkor természetesnek tartjuk, hogy – a Köznevelési Tanács mellett – a miniszter szakértőket illetve szakértői-­tanácsadói testületet is működtethet.)

Mindezzel együtt tudomásul vesszük, ha (kompromisszumos megoldásként) a jelenlegi javaslatot iktatják törvénybe.

Nem egyértelmű számunkra, hogy fenn marad-e a Köz­nevelési Tanács keretében működő Tankönyv- és Taneszköztanács. A TTE visszalépésnek minősítené, ha netán a tankönyv- és taneszközjóváhagyás a minisztéri­umi szakapparátus s nem egy autonóm szakmai testület feladata lenne.

 VI. A pedagógus szakmai szervezetek szerepét, helyze­tét, jogosítványait, az érdekegyeztetés lehetőségeit is szintjeit feltétlenül tartalmaznia kell a törvénymódosí­tásnak. A Történelemtanárok Egylete több más pedagó­gus szakmai szervezettel közösen szövegszerű javaslatot is kidolgozott ennek szabályozására. (Szükség esetén készen állunk a további egyeztetésre.)

 Egyéb észrevételek

–   Örömmel vesszük, hogy az alapműveltségi vizsga mellett az érettségi vizsga követelményei együttesen biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét.

–  Meggondolandó, hogy a Nemzeti alaptantervet vala­mint az érettségi vizsgaszabályzatot a művelődési- és közoktatási miniszter és ne a kormány adja ki. Elképzel­hető egy olyan megoldás is, hogy az alapvető (pl.: szer­kezeti) kérdések szabályozása kormánydöntést igényel, de tartalmi kérdések szabályozása nem lehet a kormány feladata.

–  Támogatjuk, hogy a korábbinál rugalmasabb legyen a szabályozás azzal kapcsolatban, hogy adott évfolyamo­kon milyen iskolai végzettséggel (főiskolai, illetve egyetemi) lehet tanítani.

– Vitatható, hogy a tanításhoz használatos tankönyveket, taneszközöket szerepeltetni kelljen a helyi tantervben. Ezáltal kevéssé rugalmas, nehezen változtatható eszköz­használat állandósulna.

–  Kérdéses, mennyire célszerű az a módosítási javaslat, hogy csak a kéttannyelvű illetve a nemzetiségi nyelven oktató gimnázium illetve szakközépiskola indíthat 13. évfolyamot.

– Egyetértünk azzal, hogy nem kötelező, de egyszerűbb az iskolaszék megalapítása.

–  Komoly aggodalomra adna okot, ha az I/9. pontban általunk is támogatott közalapítványok nem a meglévő és az ezek mellett létrehozandó intézmények működését segítenék, hanem az azok helyett létrehozott közalapít­ványi intézmények tevékenységét kívánnák biztosítani.

Miklósi László a Történelemtanárok Egylete ügyvivője

Budapest, 1995. május 18.