A facebookon több helyen megjelent néhány adat a felvi.hu alapján arról, hogy az ELTE tanárszakjaira hányan jelentkeztek. A felháborodás a helyzet miatt teljesen jogos – azonban, ahogy Bálint György írta kezdő felháborodókhoz címzett intelmeiben, „Tanuljátok meg jól, hova kell irányítani felháborodástokat.” A felvi.hu arról közöl adatokat, hogy melyik szakpárra hányan jelentkeztek. Az ELTÉn 33+1 tanárszak van, a 33 közül bármelyik bármelyikkel párosítható, ami 33*32/2=528 szakpárt jelent, a +1 az integrált természettudományos oktatásra felkészítő természettudomány-környezettan képzés, ami önmagában szakpárnak számít. Viszonylag kicsi a jelentősége annak, hogy kémia-portugál szakpárra nem jelentkezett senki; felháborodni a helyzet nyomorult voltán amiatt érdemes, hogy kémia tanárszakra (bármivel párosítva, összesen) hatan jelentkeztek első helyen. Ezt persze egy nem erre a célra készült, nyers adathalmazból ki kell számolni, összegezni.  Az ELTE összes tanárszakjára az első helyes jelentkezések száma idén a következőképpen alakult: 

angol: 152

biológia: 33

bolgár: 1

ének-zene: 16

fizika: 10

földrajz: 28

francia: 15

holland: 3

horvát: 0

informatika: 24

japán: 2

kémia: 6

kínai: 5

könyvtáros: 10

latin: 5

lengyel: 0

magyar: 97

matematika: 74

média: 13

német: 28

nemzetiségi német: 7

olasz: 4

orosz: 6

portugál: 1

román: 0

spanyol: 9

szerb: 0

szlovák: 2

szlovén: 0

természettudomány-környezettan: 10

testnevelő: 33

történelem: 115

ukrán: 0 

vizuáliskultúra: 25

Ezek sem érdektelen számok, de az első kérdés, ami felmerül az, hogy van-e valamilyen változás, és ha van, van-e benne tendencia. A forrás ebben is a felvi.hu adattára lehet, de abból összesített idősorokat kinyerni meglehetősen fáradságos művelet – annál biztosan sokkal több energiát igényel, mint megosztani egy jó ütős, de nem igazán értelmezhető számokból álló adatsort. Szerencsére azért a  leginkább válság sújtotta övezetnek tekinthető természettudományos tanárképzésben tudunk mutatni ilyen idősort is. 

	biológia		fizika		földrajz		kémia
	ELTE	országos	ELTE	országos	ELTE	országos	ELTE	országos
2019	62	175	26	54	87	212	25	63
2020	40	128	13	31	48	131	13	41
2021	37	114	14	32	42	132	11	27
2022	52	79	19	29	29	89	27	39
2023	33	67	10	23	28	82	6	22

A táblázat egyes kockáiban az illető évben, az illető tanárszakra beadott összes (államilag finanszírozott + önköltséges) elsőhelyes jelentkezések száma olvasható az ELTÉn, illetve országos összesítésben. Bár kisebb ingadozások vannak, az bizonyára kimondható, hogy egy végig érvényesülő csökkenési tendenciát figyelhetünk meg az összes számba vett szakon. A felsőoktatási jelentkezésekben megfigyelhető általános jelenség, hogy a jelentkezők száma 2020-ban súlyosan visszaesett (az emeltszintű + a túl későn visszavont nyelvvizsga-követelmények miatt) itt is látszik mind a 8 oszlopban, de az, hogy ezt 2021-től némi korrekció, visszaemelkedés követte (ami a felsőoktatás összesített statisztikáiból kiolvasható), itt gyakorlatilag teljesen hiányzik – legfeljebb arról lehet beszélni, hogy az egyszeri zuhanás helyén egy egyenletes, enyhén csökkenő tendencia érvényesül. (Ugyancsak nem látszik, hogy a felvételi követelmények most beélesedő erőteljes liberalizációja a rendszernek ezen a neuralgikus pontján jelentős, vagy akár csak pici változást hozott volna.)  Ezt mutatja az Európai Bizottság 2022-es Oktatási és Képzési Figyelője is, amely 2016-tól összegzi a teljes pedagógusképzést. Lefelé hajló trend, közepén a 2020-as beszakadással, majd a korábbi trend visszatérése:

Nevtelen-1-1Letöltés

Az Oktatási és Képzési Figyelő nem elsőhelyes, hanem összes jelentkezéssel számol, ami valószínűleg helyesebb megközelítés, de sajnos ilyen adatsor nem áll rendelkezésünkre az egyes tanárszakokra bontva. (Viszont van némi okunk feltételezni, többek közt a fenti grafikon alapján is, hogy a trendek akkor sem mutatkoznának másnak.) A jelenlegi és a várható tanárhiány azonban sokkal komplexebb probléma, mint hogy egyedül a tanárszakra jelentkezők számadatai eligazítsanak benne. Lannert Judit kiváló kutatási összefoglalója olyan szempontokat is vizsgál, hogy mennyire befolyásolja a hiányt az iskolarendszer adott szervezettsége, milyen a pedagógusok kormegoszlása, mekkora a pályaelhagyók aránya és mik a motívumai, meg még egy tucat más szempontot – ezek közül egyesek számszerűsíthetők, mások kevésbé. Akit azonban komolyan érdekel a kérdés, annak mindenképpen ezt az írást ajánlhatjuk. De vigyázat, 120 oldal!

Forrás

---

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!