Az alapműveltségi vizsga történelem és társadalomismeret részletes vizsgakövetelményeinek tervezetéről

1.  A vitára bocsátott dokumentum megítélésünk szerint – szándékával ellentétesen – egy a NAT-tal azonos műfajú, de attól tartalmában különböző szöveget tartalmaz. Valójában a NAT felülírásáról, burkolt felülvizsgálatáról van szó. Bármi legyen is a véleményünk a Nemzeti alaptanterv követelményeiről, azokat a kapukat, amelyeket az szélesre tárt, nem szűkíthetjük le önkényesen. Már az 1. pont is bőven tartalmaz olyan elemeket, amelyeknek nyomuk sincs a NAT-ban. Máshol a NAT-ban megtalálható követelmények önkényes részletezésével, értelmezésével találkozunk, a bevezető sorokkal ellentétben a minimális követelmények között is. (Jó példa lehet erre a 24. pont, amely nehéz helyzetbe hozhatja azokat az iskolákat, amelyek a szabadságharc más eseményeit emelték ki helyi tantervükben – jó lelkiismerettel, hiszen a NAT ezt lehetővé tette.) Összefoglalva: a vitára bocsátott követelményrendszer nagyon-nagyon sokat visszavonna a NAT által biztosított szabadságból.
 
2.  A dokumentum – szerintünk – nemcsak önkényesen, hanem rossz irányban értelmezi a NAT-ot. A vizsgára előírt tananyagban túlteng a politikatörténet, háttérbe szorul az életmód- és művelődéstörténet. A Történelemtanárok Egylete megalakulása óta hirdeti, hogy ez utóbbiaknak nagyobb szerepet kell kapniuk az oktatásban. Ezúttal is ezt tesszük.
 
3.  A NAT-ban megfogalmazott általános követelmények konkretizálása nem egyszer az okokra való utalással történik (pl. 17. pont: „a vereség okainak felsorolása”, 27. pont: „birodalomépítési törekvések magyarázata”, 39. pont: „Sztálin diktatórikus rendszerének kialakulása, okai”, 46. pont: „a kommunista diktatúrák bukásának okai”). Ez nem azért problematikus, mintha az oknyomozást nem tartanánk fontosnak, hanem mert ha központilag előírjuk, hogy minek az okára vagyunk kíváncsiak, az okok megtanulandó és „felsorolással” számon kérhető tényismeretekké válnak. Holott a történelemben az okok egyáltalán nem tények és mindig bizonytalanok. Megjegyezzük, hogy a NAT sehol sem utal okokra a részletes követelmények között, s ez megítélésünk szerint nem véletlen.
 
4.  Hiányoljuk, hogy az Ember és társadalom műveltségi terület fejlesztési követelményei nem jelennek meg a vizsgakövetelményekben. A „sokféle helyi tanterv – egységes vizsga” problémát szerintünk csak a képességekre, a gyakorlatban alkalmazható tudásra kihegyezett vizsga oldhatja meg, ezért üdvözölnénk, ha a részletes vizsgakövetelmények a fejlesztési követelményeken alapulnának.
 
5.  A dokumentum egészében túlzó, maximalista, a tanulók többsége számára egyértelműen teljesíthetetlen követelményeket tartalmaz.
 

Összefoglalva: a vizsgakövetelmények tervezetéből – szándékával ellentétes módon – egy ismeretcentrikus, a politikatörténetre koncentráló, maximalista, a mai történelemtanítás legrosszabb hagyományait konzerváló oktatás képe bontakozik ki. Elfogadása esetén a modernizáció hatékony gátja lehet.

Budapest, 1998. május 21.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya nevében:

Miklósi László elnök