Általános megjegyzések

1. E dokumentumot meghatározónak tekintjük hazánk EU-integrációja illetve Magyarország egyes stratégiai ágainak fejlesztése, így az ország jövője szempontjából.

2. A fentiek miatt különösen sajnálatos, hogy az érintett civil szervezeteknek kevés idejük maradt a véleményezésre. (Ez annak ellenére történt így, hogy az EU különös hangsúlyt helyez a különböző szereplők, civilszervezetek bevonásába.)

3. A Nemzeti Fejlesztési Terv céljai megvalósításához (a dokumentumban is kiemelt tárgyi-technikai feltételek(épületek felújítása, informatikai fejlesztések) mellett elengedhetetlen, hogy

3.1. a pedagógusok jövedelmi viszonyai és életfeltételei folyamatosan javuljanak;

3.2. a fejlesztésekhez rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat jelentős részben a résztvevő pedagógusok díjazására kell fordítani.

4. A Nemzeti Fejlesztési Terv Magyarország azon stratégiai fejlesztési koncepciója, amelyez az Európai Unió egyes alapjainak támogatását kívánja igénybe venni. Ugyanakkor célszerű lenne egy olyan országos stratégiát is készíteni, amelynek e dokumentum értelemszerűen része, de tartalmazza azokat a célokat, s az azokhoz szükséges fejlesztési programokat is, amelyekre európai támogatás nem várható.

Az egyes dokumentumok kidolgozottsága, egymásra épülése:

5. A Helyzetelemzésre épül a Stratégia, s ennek gyakorlati végrehajtását szolgálják az egyes Operatív Programok. Az anyag egyes elemeinek kidolgozottsága eltérő. A helyzetelemzés és a Stratégia jóval kidolgozottabb, mint a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program. A Stratégia – tartalmilag egyébként helyesen – felülírja a Helyzetelemzés egyes állításait.

Helyzetelemzés:

6. A 2002. május 28-i keltezésű Helyzetelemzés részletesen kidolgozott dokumentum, de egyes részleteit pontosítani kellene:
” Az elmúlt évtizedben számottevően javult az oktatási rendszer színvonala és teljesítménye” (47.o.), „a magyar oktatási rendszer összességében jó teljesítményt nyújt” (49.o.) – V.ö.: (PISA-jelentés)
” A 2001-ben bevezetett, a képességek sokoldalú fejlesztését előtérbe helyező közoktatási kerettantervek”-ről szólni erős túlzás (49.o.)
” A társadalmi kirekesztődés leginkább a … fogyatékkal élőket és súlyosan egészségkárosodottakat sújtja…” (52.o.) – V.ö.: Újabb vizsgálatotok kimutatták, hogy a romákat erőteljesebben kirekesztik.

Stratégia:

7. Alapvetően egyetértünk a jövőképben megjelenő céllal: Kreatív Magyarország megteremtése szükséges. Ehhez elengedhetetlen a tudásalapú társadalom, kiemelt szerepe lesz a tudásnak, a műveltségnek, a vállalkozói és az innovációs készségnek.

7.1. Mindez az oktatás kulcsszerepét feltételezi. Ezért szerencsésebb lett volna, ha ezt az Operatív Programot az Oktatási Minisztérium koordinálhatta volna. (A következő tervezési időszak talán lehetőséget ad majd erre.)

7.2. Kiemelten fontos, hogy a munkaerő rugalmasan átképezhető, mozgékony, alkalmazkodásra képes legyen. Nem kap kellő hangsúlyt, hogy a jelenlegi közoktatás nem készít fel erre. Az erre vonatkozó képességfejlesztés mellett fontos lenne, hogy a gazdasági ismeretek ténylegesen megjelenjenek a közoktatásban. (Az Operatív Programban erre vonatkozó intézkedések kellenének!)

7.3. Az egész életen át tartó tanulás politikája csak a civilszervezetekkel (köztük kiemelten a pedagógus szakmai szervezetekkel) együtt valósítható meg. Az információs társadalomba való bekapcsolódásnál különösen fontos e szervezetek szerepe: egyszerre felhasználók és tartalomszolgáltatók; jól meg tudják szólítani az aktivizálható pedagógusokat, így hatásuk, kisugárzásuk igen széleskörű. Az infrastruktúrafejlesztésnél – a specifikus céloknál is jelezhetően – tételesen megemlítendők.

Operatív Program

8. A TTE alapvetően helyesnek tartja az Operatív Programban felsorolt intézkedéseket, ugyanakkor ezeket nemegyszer esetlegesnek, kiragadottnak tartja. Ez a dokumentum ezáltal még nem kellően kidolgozott; mozaikszerű.

9. A Stratégia megállapítja, hogy a magyar iskolarendszer szelektív. A TTE szerint ennek feltétlenül hasznos, kívánatos, de értelemszerűen nem egyedüli megoldása a komprehenzív iskolák elterjesztését elősegítő intézkedés. Más konkrét programot (arra való utalást) azonban nem tartalmaz az anyag.

10. A tömeges középfokú oktatásnak pragmatikusabban megfelelő iskola igénye megjelenik a Stratégiában, de az OP-ben nincs utalás az ehhez szükséges tartalom- és képességfejlesztési követelmények kidolgozására, az ehhez szükséges intézkedések (pl.: intézményhálózat) kialakítására.

11. A képességfejlesztés fontossága csupán alapfokon fogalmazódik meg. Valójában ez az egész közoktatásban meghatározó feladat. Ugyanakkor jelenleg ennek nem (kellően) kidolgozott az elmélete, követelményrendszere. Erre vonatkozó intézkedés mégsem szerepel az Operatív Programban.

12. Egyes fogalmak jelentése, fordítása tisztázandó, szükség esetén pontosítandó. Így nem egyértelmű számunkra, hogy az Operatív Program végrehajtását ellenőrző Monitoring Bizottságban részt vehet-e (ha igen, melyik kategóriában) a pedagógus szakmai szervezetek képviselője. Az EU működési elveiből ez logikusan következik, ugyanakkor
a Monitoring Bizottság tagjait tartalmazó meghatározás ezt nem teszi egyértelművé.

13. Az OP jelenlegi változatából teljesen hiányzik a (civil-) szakmai szervezetek szerepe, helye. Ez semmiképpen sem maradhat így. Azért sem, mivel (az a Stratégiában is látható) az EU kiemelten fontosnak tekinti a civilszervezetek bevonását. Kínos, megmagyarázhatatlan lenne ennek hiánya, sürgősen pótlandó. Ezt szolgáló konkrét intézkedés lehetne például a szakmai szervezetek információs rendszerének kiépítése, működtetése. A Történelemtanárok Egylete szívesen részt vesz ennek kimunkálásában.

Budapest, 2002. november 13.

Miklósi László elnök
Knausz Imre alelnök
Kopcsik István alelnök