I. Általános megjegyzések:

A NAT-2003 kidolgozásában és szerkesztésében részt vevők munkáján látszik, hogy igyekeztek figyelembe venni az eddigi tapasztalatokat, illetve a NAT bevezetésétől eltelt időszak változásait, valamint a társadalom oktatással kapcsolatos újonnan felvetődő igényeit. Fontos, hogy a bevezetendő NAT-2003 olyan dokumentum legyen, amely az új kihívásokra folyamatosan képes reagálni. Az előző NAT-hoz képest az anyag sokkal rendszerezettebb, áttekinthetőbb.

Finoman, de határozottan körülírva fogalmazza meg az intézményvezetők és a szakmai munkaközösségek állandó gyakorlati kérdését: a NAT és a helyi tanterv kapcsolatát, viszonyrendszerét. Nagyon helyesen hangsúlyozza, hogy az iskolai oktatásnak közös értékei is vannak, melyet minden helyi tantervbe be kell építeni, és azt számon kérhetővé kell tenni.
Kiemelkedően fontos, hogy a közös értékek mentén megjelölt fejlesztési feladatokban a nemzeti identitástudat fejlesztése mellett a demokrácia értékrendjébe szervesen beillesztve nagy hangsúlyt fektet a toleranciára, más népek – különösen a hazai kisebbségek – hagyományainak, kultúrájának, szokásának megismerésére, megbecsülésére.

Ugyanakkor:

A kérdés középpontba állításával könnyebben értelmezhetők a világ globális problémái is.
Kiemelten fontosnak tartjuk, ezért egyetértünk az egységes alapokra épülő differenciálás lehetőségének és gyakorlatának megteremtésével. Meggyőződésünk, hogy a differenciált oktatás kialakítandó gyakorlata jelentős mértékben fejlesztheti a kulcskompetenciákat, ezzel hozzájárulva az esélyegyenlőség erősítéséhez is. Fontosnak tartjuk a dokumentum azon megállapítását is, melynek értelmében „az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet számos fóruma is”.

Teljes mértékben egyetértünk a kiemelt fejlesztési feladatok részben leírtakkal.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy pozitív változásként értelmezzük a NAT 12 évfolyamra történő kiterjesztését.
Egyértelműen támogatjuk, hogy az anyag a kompetencia képességek fejlesztését, és nem az ismeretközpontú oktatást helyezi előtérbe. Világossá téve, hogy a tudás nem az ismeretek halmaza, hanem azok alkalmazási képessége!
Ahhoz, hogy a szaktanárok alkalmassá váljanak a NAT-2003-ban megfogalmazott célok megvalósítására, feltétlenül szükséges a tanárképzés és továbbképzés tartalmi rendszerének felülvizsgálata, és a céloknak megfelelő tankönyvek, segédkönyvek és egyéb, az oktatást segítő szemléltető eszközök kiadásának támogatása.
Javaslataink:

A kétpólusú oktatási rendszer (NAT és helyi tanterv) közé – a gyakorlati megvalósítást segítendő – harmadik szintként készüljenek minél nagyobb számban választható kerettantervek, alternatív programok.
Célszerű lenne, ha az OM – 1995-höz hasonlóan – a pedagógus szakmai szervezetekkel közösen vitazáró NAT szakmai konferenciát tartana.

II. Műveltségterületek

A műveltségterületek tartalmi feladatainak leírásakor erősödött a kompetencia központú felfogás. Ugyanakkor még mindig nagy különbség figyelhető meg az egyes műveltségterületek megközelítési módjában. Bizonyos helyeken változatlanul az ismeretközpontúság a meghatározó.

Javaslatunk:

A megközelítési módokat egységesíteni kell, át kell gondolni a műveltségterületek közötti kapcsolatokat, és ennek alapján egységes szerkesztési és tartalmi elveket kell alkalmazni.

III. Ember és társadalom műveltségterület

A műveltségterület általános bevezetőjében megfogalmazottakkal teljes mértékben egyetértünk. A fejlesztési feladatok hat fejezetre való osztása árnyaltabbá és átgondolhatóvá teszi a szaktanár napi, és távlati céljainak rendszerezését. Az anyag ugyanakkor nem ad választ arra, hogy hány éven keresztül folyik történelemtanítás, és van-e ismétlődő kronologikus ciklus.

Javaslatunk:

Az anyag határozza meg, hogy lesz-e kötelező kronologikus oktatási szakasz.
Az ismeretszerzés és tanulás című fejezetben a kompetenciák egymásra épülése logikus és szintek szerint mozaikszerűen építkezik.
A kritikai gondolkodás című fejezet megfelel annak az elvárásnak, hogy a tanulmányok befejezésével a 18. életévüket betöltött diákok önálló véleményeket megfogalmazni képes, döntéshozásra alkalmas szavazó állampolgárokká váljanak.
A kommunikációs fejezetben megfogalmazott elvárások kiemelt hangsúlyozása azért fontos, hogy a diákok, a majdani állampolgárok véleményüket megfelelő érvekkel, érthetően tudják képviselni.
A térben-időben való tájékozódás című fejezetben megfogalmazottak lehetővé teszik, hogy az egyes történelmi jelenségeket ne csak az adott korban, hanem összehasonlító megközelítésben, és adott környezetben is vizsgálni lehessen.

A tartalom kulcselemei című fejezetben kiemelten fontos az egyén és közösség, közösség és közösség közötti kapcsolatok és viszonyrendszerek értelmezésére, az adott kor embere életmód alternatíváinak megértésére, cselekvéseinek okaira.

A reflexiót irányító kérdések című fejezetben az összeállított kérdéshalmazok nem mindig felelnek meg az életkori sajátosságoknak, a megfelelő és elvárható gondolkodási szinteknek. Például 7. 8. évfolyamon még nem célszerű föltenni ezt a kérdést: Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek? Ez sokkal inkább feltehető a 11-12. évfolyamon. Ugyanakkor a 12. évfolyamon feltétlenül fel kell tennünk azt a kérdést, hogy milyen tényezők váltják ki az erőszak – egyéni és közösségi – alkalmazását a történelemben. Nyilvánvaló számunkra, hogy az ebben a fejezetben szereplő és nem szereplő kérdések legalkalmasabb megfogalmazói csak azok a szaktanárok lehetnek, akik ismerik az adott diákcsoport egyéni és közösségi jellemzőit.

Összességében véve a NAT-2003 a magyar oktatásban és ezen belül a történelemoktatásban a korábbi elmélethez és gyakorlathoz képest jelentős előrelépés lehetőségét teremti meg. A tanárok és diákok szemléletében és gyakorlatában a demokratikus értékek elsajátítása és gyakorlása nagymértékben erősítheti a döntéshozásra, és a rossz döntések kijavítására képes, felelősségtudatának birtokában lévő állampolgárrá válást.

Budapest, 2003. szeptember 25.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya

Az állásfoglalást a Bizottmánynak azok a tagjai készítették és fogadták el, akik nem vettek részt az anyag kidolgozásában