A közoktatási törvény koncepciójával kapcsolatos néhány fontos kérdésről

Előzetes megjegyzések:

1. Ezen állásfoglalásunk az 1991. november 5-i koncepció részletes elemzésén alapul, de figyelembe vettük az Új Magyarországban 1992. január 15-én közölt újabb változatot is. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kívánjuk megjegyezni:

a. Meglehetősen vitatható az a módszer, hogy amíg a vitára kiadott (nov. 5-i) tervezettel kapcsolatos állásfoglalás beküldési határideje
1992. jan. 31., eközben az MKM módosít a koncepción.
b. Helytelenítjük, hogy e legújabb változat korlátozott, nem is elsősorban szakmai nyilvánosságot kapott az Új Magyarországbeli közléssel.
c. Célszerűbb lett volna betartani az – MKM által megadott – 1992. jan. 31-i határidőt, s valamennyi addig beérkezett szakvéleményt figyelembe venni a módosított koncepció összeállításakor. Az új változatot a korábbihoz hasonlóan el kellett volna juttatni a kollégákhoz (iskolákhoz, szakmai szervezetekhez stb.). A véleménynyilvánítást – megfelelő idő hagyásával – erről a variációról is lehetővé kellett volna tenni. (Annál is inkább, mivel a gyakorló pedagógusok számára a januári véleménynyilvánítás – a félévi munkák miatt – szinte lehetetlen.)

2. Az 1992-es januári változat pedagógiailag, jogilag pontosabb, szakszerűbb (pl.: vizsgarendszer). Miközben a törvény alapgondolata változatlan marad, kifinomultabb, így elfogadhatóbb eszközökkel igyekszik elérni céljait (pl.: ajánlott iskolatípusok helyett tantervi ágak).

Tartalmi megjegyzések:

3. Tisztázandó, a törvényben egyértelműen rögzítendő, hogy mi tartozik az alapfeladatba (pl.: 2.5.1.)• Az egész rendszer működőképessége múlhat ezen.

4.  Finanszírozás: Alapvető, hogy hiánytalanul és a lehető leggyorsabban kapják meg az óvodák, iskolák stb. az állami támogatást (fejkvótát). Ez vagy az Önkormányzathoz juttatott összeg pántlikázásával, automatikus iskolákhoz való továbbításával vagy a „C” változattal érhető el. Az első esetben sem lehet az önkormányzat joga az iskoláknak szánt összeg átcsoportosítása, elvonása, visszatartásai  Áttekinthető, könnyen kezelhető, gyors módszer kialakítása szükséges.

5. Alapkérdés, hogy a végrehajtási rendelet a törvény mellékleteként kerüljön benyújtásra a Ház elé. A miniszteri rendeletek körét a lehető legszűkebbre kell vonni, ezek kizárólag technikai kérdéseket szabályozzanak (pl.: 3.fejezet, bevezető rész: a minimális tanulmányi idő rögzítése; valamint 8-2.1.[2.]).

6. A NAT ne tartalmazzon nevelési elvárásokat, célokat (3.2.[3.]). A NAT jóváhagyásának módja attól függ, hogy elsősorban politikai vagy szakmai kérdésnek tekintjük. Előbbi esetén a parlament dönt  („A” változat), utóbbinál a miniszter („C” változat). A TTE a szakmai kérdést tartja fontosabbnak, ezért a miniszteri jóváhagyást támogatja. (A döntést szakmai konszenzusnak kell megelőznie, ezután javasolhatja elfogadásra az Országos Köznevelési Tanács a tervezetet.)

7. TOK A Területi Oktatási Központ feladata, hatásköre finomodott, ám a lényeg változatlan. A legutóbbi tervezet szerint is a TOK-nak jóváhagyó, ellenőrző, szervező véleményező, tájékozódó, szakvéleményadó, elemző, értékelő, informáló stb. szerepe van. E változatban is maradtak a TOK-nak bújtatott funkciói (ezek korábbi pontoknál szerepelnek, de a TOK jogkörének tárgyalásakor nem):

külső vizsga megszervezése (4.1.[5.])

az alkalmatlannak minősített – határozatlan időre alkalmazott – pedagógus elbocsájtásakor a TOK megerősítő véleménye szükséges (5.4.[4.])

az iskola szervezeti és működési szabályzatáról vitás esetben kötelezően szakvéleményt ad (7.1.[4.])

véleményezi az intézmény működését, hiányosságok esetén erre felhívja a fenntartó figyelmét, súlyos működési zavar esetén tájékoztatja a minisztert (7.1.[9.])

Bár a prológ a TOK-ot szakmai intézménynek minősíti, e széles feladat- és hatáskör igencsak túlmutat ezen. A TOK létesítése bürokratikus, központosító érdekeket szolgál. A TTE szerint semmilyen szakmai indok sem szól a TOK létrehozása mellett. A pedagógusok, az iskolák, a szakmai szervezetek Önállóságának illetve szerepének növelése (megtartása) és az amúgy is kevés pénzzel való hatékonyabb gazdálkodás érdekében megfontolandó a TOK kiváltása, feladatainak más, meglévő szervezetekbe való utalása.

8. A TTE szerint vitatható a nevelés elsődlegessége az oktatással szemben. Természetesen elfogadható a nevelés prioritása – mint lehetőség -, de ennek rögzítése az oktató-nevelő programú intézményeket igen nehéz helyzetbe hozhatja. A TTE az oktatással való nevelés híve.

9. Erkölcsi elvárások, nevelési kívánalmak – még ha azok egyébként elfogadható, támogatandó elveket tükröznek is – ne szerepeljenek a törvény szövegében (pl. : 3.1.[1.]); 3.1.[3.]; 3.1.[4.]; 4.1.[3.]; 5.4.[7.]). A TTE vitatja, hogy a nevelési céloknak egységesnek kell lennie (3.1.[3.]). E szabályozásra az alkotmány elegendő keretet ad.

10. A szakmai szervezetek szerepe:

A törvényben egy helyen említtetnek meg a szakmai szervezetek (5.3.[4.]). Úgy tűnik, hogy ez a funkció csupán egyes szakmai döntések legitimálását szolgálja Nem veszi figyelembe a tervezet azt, hogy e szervezetek az oktatási rendszer szerves részei; szakértelmük figyelmen kívül nem hagyható; s az önszerveződő szakmai közéletet képviselik, miközben egy eddig kevéssé jellemző utat járva új lehetőségeket adnak a szakmának. A szakmai szervezetek véleményét minden szakmai kérdésnél ki kell kérni?

11. Országos Köznevelési Tanács:

A szakmai szervezetek részvételi lehetősége még a november 5-i igen korlátozott számhoz képest is jelentősen csökken az új koncepció szerint. (Amennyiben jól értelmeztük az adatokat: 14 fő helyett 1 fő képviselheti e szervezeteket.) Ezek az arányok, s a tendencia világosan mutatja, hogy e tanácsadó szervezet feladata nem a szakmai vélemény(ek) képviselete, hanem az egyes döntések legitimálása lesz.

Néhány konkrét megjegyzés:

12. Közoktatásfejlesztési koncepció,   (2.5.[5.])
mit takar?
ki dolgozza ki?

13. Vizsgarendszer kidolgozása   (3.2.[6]; 3.3.[2.])
mi módon?
kidolgozása, szabályozása?

a szakmai szervezeteket a munka minden fázisába be kell vonni
~ a törvény melléklete kell, hogy szabályozza

14. Iskolarendszer: Az új struktúra kialakításakor kiemelten figyelembe kell venni a kistelepülések hátrányos helyzetét, ugyanis a jelenlegi, erre vonatkozó megoldások (területi iskolaszövetség, címzett céltámogatás) rövid távon semmiképpen sem oldják meg az átállás nehézségeit.

15. A tanulók jogai.   (4.1. [5. ])
KÜLÖNÖSEN INDOKOLT ESETBEN külső vizsgabiztos előtt vizsgázhat a tanuló
szabályozása?
ki dönt?

16. Diákönkormányzat
(4.2.[3.]) „megfelelő keretek között”
– nem egyértelmű, tisztázandó

A tanári támogatás ne legyen kötelező – jobb a novemberi 4.2.(2.) változat (itt: 4.2.[3.]; 4.2.[5.]) A TTE javaslata a 4.2.(5.) -ra:
„…A diákság (vagy a diákönkormányzat) titkos szavazással patronáló tanárt választhat a nevelőtestület tagjai közül, aki segíti a diákönkormányzat munkáját (szükség esetén közvetít a nevelőtestület és a diákság között). Szervezeti és működési szab.: (4.2.[5.]) a „B” változatot támogatjuk. 4.2.(6)-ra szövegjavaslat: „A diákönkormányzat joga, hogy a házirendet, az intézmény munkarandjét,
illetve minden a diákokat érintő kérdést véleményezzen/’ 4.2.(7.): Értelmezendő a „közérdekű” és a „rá tartozó” kifejezés!
Utóbbi helyett a „diákokat érintő” megfogalmazást javasoljuk.

17. A szülők jogai

4.3-[1.]: Köteles-e a tanár nevelési tanácsot adni?
Számos erkölcsi kötelezettségről szól e bekezdés: (4.3.[4-5]) a továbbtanulás támogatása a család belügye az iskolával… való együttműködés; támogatás kérdése nem törvényben szabályozandó
4-3.(l.)-re szövegjavaslat:
„A szülő jogosult gyermeke magaviseletéről, tanulmányi előmenetéről rész¬letes és érdemi tájékoztatást kapni, panaszával a szaktanárhoz, az osztályfőnökhöz fordulni.”

18. Vezető pedagógus munkakörök

5.3. [1.]: nem világos az elv, a módszer
5.3. [2.]: Munkaközösségvezető-választás: a „B” változat a támogatandó. 5.3-[5.]: A vizsgáztatói névjegyzékhez szükséges akkreditáció kidolgozásakor nélkülözhetetlen a szakmai szervezetek kontrollja. (5.4.[2.])

19. A pedagógus munkaviszonya… értelmezendő: – feddhetetlen

– alkalmas 5.4.(8): A TTE szerint a tankönyveket, taneszközöket… a szaktanár
választhassa meg! 5.4.(15.): A TTE üdvözli a tanulmányi szabadság gondolatát!

20. Osztálylétszámok
6.2.(1): Elemi és középiskolára is magasak a tervezetben szereplő számok A TTE javaslata:
elemi iskola: max. 28 fö
középiskola:   max. 30 fö

21. Tanmenetek

6.2.(9.): Ne legyenek kötelezőek, a felsorolásból kihagyandó!

22. Az intézményvezető kinevezése, megbízásának ideje:

7.2.(2): az „A” változatot támogatjuk – az utolsó mondat nélkül 7.2.(3.): a „B” változatot támogatjuk, de a TOK kihagyandó!

23. A nevelőtestületek joga  (7.4.[3.])

költségvetés: a „B” változatot támogatjuk
munkaközösségek: „A” változat! (szakmai kérdés)

24. Iskolaszék

7.5.(2.): a TTE szerint létre lehet hozni az adott feltételek esetén
7.5.(7.): igazgató kinevezése:”A” változat

A TTE számára elfogadhatatlan, hogy az iskolaszék állást foglaljon a pedagóguskinevezésekkel kapcsolatban! (szakmai kérdés)

diákönkormányzatról: „C” változat Ellentmondás, hogy egyfelől az iskolaszék VÉLEMÉNYEZI az iskola költségvetését, másfelől („A” változat) DÖNT az alaptevékenységen kívül vállalható szolgáltatásokról, ezek igénybevételéről, az ESETLEGES BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL. A TTE e kérdésnél értelemszerűen a „B” változatot támogatja.

25. Központi irányítás

Egyértelműen a „B” változatot (4)(5)(6) támogatjuk. 8.2.1.(5.)(6.) – döntéshozás módja?
kiket kell bevonni a döntésbe?
kiemeljük a szakmai szervezetek szerepét!

A TTE SZÁMÁRA ELFOGADHATATLAN :
a szakmai szervezetek súlyuknak megfelelő el nem ismerése
a túlzott centralizálás a szakmai autonómiát csorbítja (pl.: TOK)
az ellenérdekű finanszírozás (miközben az iskolák… fenntartási költségeinek jelentős terhe az önkormányzatokra hárul, addig alapvetően a központi államiirányítás szabja meg a kereteket)
nevelési, erkölcsi elvárások törvényben való rögzítése (amely az egyébként deklarált pluralizmusnak ellentmond)
tartalmi kérdések nem törvényben rögzített (végrehajtási illetve miniszteri rendelettel való) szabályozása

Budapest, 1992. január 27.

TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYLETE
BUDAPEST, SÜTŐ U. 1. 1052

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya nevében:
Miklósi László