Anglia
idén ünnepli a rabszolga-kereskedelem eltörlésének 200. évfordulóját, de
annak öröksége még mindig a brit mindennapok része. Egy most indított
oldal a parlamenti kampány dokumentumait gyűjtötte össze.

Anglia, mint a világ műhelye
a nemzetközi rabszolga-kereskedelem hatodát kitevő 3,25 millió afrikai
rabszolgát kapta megtermelt áruiért cserébe. A nyugat-indiai és amerikai
ültetvényekre szállított embertömeg életben maradt része alapozta meg a
szigetország 19. századi gazdagságát.

A rabszolgaság története számos vonatkozásban máig
ismeretlen, ugyanakkor mindenki számára jól látható és érzékelhető. A
rabszolgaság jelensége a 18. századi hétköznapi britek számára azonban
korántsem volt közismert. Az emberek csak annyit láttak, hogy bizonyos
termékek elhagyják London, Bristol, Liverpool, Lancaster és Whitehaven
kikötőit, majd néhány hónap múlva más áruk érkeznek ugyanoda. A
kegyetlen „köztes szakaszt”, amikor a rabszolgákat Nyugat-Afrikából
Nyugat-Indiába szállították, senki sem emlegette.

Nem csoda hát, hogy az életét a rabszolga-kereskedelem
eltörlésének szentelő abolicionista Thomas Clarksonnak 35 ezer mérföldet
kellett megtennie lóháton, hogy meg tudja írni a történetet. 20 ezer
tengerésszel beszélt, hogy bizonyítékot szerezzen a döntéshozók
meggyőzésére. A rabszolgaságot 1807-ben törölték el William Wilberforce
összehangolt kampánya következtében. Az abolicionisták parlamenti
ellenfelei közé tartozott sok befektető, politikus, arisztokrata, London
városa és az anglikán egyház is, amely rabszolgákkal műveltettekaribi
cukornád-ültetvényeit. Tavaly Tony Blair miniszterelnök „mélységes
sajnálatát” fejezte ki Anglia részvétele miatt a „szégyenteljes”
kereskedelemben, de a bírálók szerint a kormánynak végre nyilvánosan is
bocsánatot kellene kérnie.

A
rabszolga-kereskedelmet eltörlő törvény volt a világtörténelem első és
talán legsikeresebb lobbizásának és közszolgálati kampányának eredménye.
Ennek örökségét fogja át
az az idén indított oldal, amely minden eddiginél
részletesebb bepillantást kínál a korszakba és a kérdés történetébe.
Szinte minden jelentős képet, térképet, okiratot stb. digitalizáltak, és
az oldalon elérhetővé tették, ahol ezeken kívül részletes biográfiákat,
idővonalat, táblázatokat és egyéb más nyalánkságokat is találhatunk. Az
oldalt ráadásul folyamatosan frissítik, így érdemes időről időre
visszatérni, és felfedezni az újdonságokat.

http://slavetrade.parliament.uk/slavetrade/index.html