A
Sorstalanság, a Nobel-díjas Kertész Imre regénye több szempontból is
kifejezetten alkalmas arra, hogy a középiskolás korosztály kezébe adják
az iskolákban, s most érdemes kihasználni a felfokozott érdeklődést –
véli a Magyartanárok Egyesületének vezetője. Arató László szerint
azonban nem lenne jó, ha kötelező olvasmánnyá tennék a művet.

(Forrás: Magyar Hírlap)

A magyar
iskolák többségében eddig nem nagyon foglalkoztak Kertész Imre
Nobel-díjas író műveivel, ám most mindenképpen érdemes kihasználni a
diákok körében tapasztalható érdeklődést és a közvéleményben meglévő
„termékeny bűntudatot” – véli Arató László, a Magyartanárok
Egyesületének vezetője. Pedagógusok tapasztalatai szerint a diákok most
élénken érdeklődnek a Nobel-díjjal világhírnevet szerzett író életműve
iránt. Az Oktatási Minisztérium mindehhez azzal járul hozzá, hogy
hamarosan minden iskolai könyvtárhoz eljuttat egy csomagot Kertész Imre
főművével, a Sorstalansággal.
Kertész Imre legismertebb
regényét a Magyartanárok Egyesülete nem most „fedezte fel” – szögezi le
Arató László. Két esztendővel ezelőtt az írót meghívták a pedagógusoknak
tartott békéscsabai módszertani táborba, ahol részletesen foglalkoztak a
könyvvel.
Az ottani tapasztalatok szerint a mű több
szempontból is kifejezetten alkalmas arra, hogy a középiskolás
korosztály számára tanítsák. XX. századi nevelődéstörténetről van szó,
amelynek főhőse tizenöt esztendős. A könyv nem nagy terjedelmű, ez is
arra predesztinálja, hogy a diákok könnyebben elfogadják. Külön
érdekessége a főhős minden előzetes tudást nélkülöző, „fapofa”
látásmódja, ahogy a tragikus történelmi helyzetet öniróniával és
cinizmussal éli meg – magyarázza Arató László. Az irodalomelmélet
alapjai, művészet és valóság viszonyának érzékeltetésére is kiválóan
alkalmas a regény. Köztudott ugyanis, hogy Kertész Imre átélte Auschwitz
borzalmait, tudatos íróként azonban nem élményeit rögzíti, nem
törekszik a valóság tükrözésére, hanem önálló műalkotást hoz létre.

Vajon ma milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a
feszített ütemű tantervek mellett arra, hogy időt szakítsanak a
Sorstalanságra is? – kérdeztük az egyesület vezetőjét. Arató László
szerint ahol továbbra is hagyományos irodalomtörténetet tanítanak azaz
kronologikusan haladnak előre, ott valóban nehéz beilleszteni a kortárs
irodalomról szóló órákba, de a lehetőség megvan. Arató László, a
budapesti Radnóti Gimnáziumban viszont már tíz éve a választhatóan
kötelező könyvek között ajánlja diákjainak a Sorstalanságot. Jó
lehetőség a két évvel ezelőtt bevezetett iskolai holokauszt-emléknap is,
amelyet ki lehet használni arra, hogy a diákok megismerkedjenek a
művel. Azzal kapcsolatban, hogy a regény a közeljövőben kötelező
olvasmánnyá válhat a középiskolákban, Arató László óvatosságra int. Mint
mondja, ez rögtön kanonizálná a regényt, s ellentmondásossá tenné a
diákok viszonyát a könyvhöz.