Kétnapos
adományozó konferencia kezdődött szerdán Brüsszelben a közép-, illetve
kelet-európai romaoktatás fejlesztése érdekében, Soros Györgynek, a
Nyílt Társadalom Intézete alapítójának a részvételével. (Forrás:
[origo])

A konferenciát a 2005-ben
Budapesten megalapított Roma Oktatási Alap (REF) szervezte, közösen a
Világbankkal, a Nyílt Társadalom Intézetével, valamint az EU soros svéd
elnökségével. Svédország egyébként – függetlenül jelenlegi
EU-tisztségétől – a REF forrásaihoz évek óta a legbőkezűbben hozzájáruló
országnak számít. Más kormányok is adnak különböző összegeket, de a
legtöbb pénz a Világbanktól és a Soros-alapítványtól
érkezik.

A konferencián résztvevő
Teleki László szocialista országgyűlési képviselő, romaügyekért felelős
miniszterelnöki megbízott az MTI-nek elmondta: a magyar kormány az
elmúlt években évente 30-40 millió forinttal támogatta a REF
oktatásfejlesztési programjait, és most ezt az összeget szeretnék
valamivel emelni.

A Roma Oktatási
Alap célja, hogy csökkentse Közép- és Kelet-Európában a szakadékot a
roma és a nem roma gyerekek oktatási színvonala között, segítse
leküzdeni az oktatási rendszeren belüli szegregációt, javítsa a romák
társadalmi befogadottságát. Olyan projekteket is támogat, mint például
az óvodához és bölcsődéhez való hozzájutás, a tantestületek
multikulturális módszertani képzése, a roma közösségek ösztönzése az
oktatási szereplőkkel való együttműködésre, a roma tanulók tanórákon
túli oktatásának támogatása és a felnőttoktatás
segítése.

A mostani adományozó
konferencián fel kívánják hívni az eddigi és a potenciális további
adományozók figyelmét arra, milyen sürgető teendők vannak még hátra a
REF által megfogalmazott, 2015-ig tartó Roma Befogadási Évtized
célkitűzéseinek megvalósítását illetően, és ehhez kérnek az eddiginél
több anyagi támogatást.

A
konferencián elhangzott beszédében Soros György kiemelte olyan roma
szellemi elit megteremtésének a fontosságát, amely képes lehet megtörni a
társadalomban a romákról élő sztereotípiákat. Megjegyezte: azért is van
szükség pótlólagos forrásokra a roma oktatás céljaira, mert a
kommunista időkben általában jobb volt a romák anyagi helyzete, hiszen
volt munkahelyük az azóta megszűnt nagyipari vállalatoknál. Felhívta a
figyelmet arra, hogy Magyarországon egyre nagyobb arányban romák a
munkaerőpiacon megjelenő fiatalok. Szerinte nem megkétszerezni, hanem
megtízszerezni kellene a romaoktatás fejlesztésére szánt
forrásokat.

A szintén felszólaló
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő ehhez a
gondolathoz kapcsolódva aláhúzta: ha több pénzt fordítanak a roma
oktatásra, az a társadalom számára – a dolgozó romák adóbefizetéseinek
köszönhetően – busásan megtérülő befektetés.