Bár az
oktatási rendszer fejlődésére nézve károsnak tartja, mégsem szüntetné
meg jogi úton a nyolc évfolyamos gimnáziumokat Halász Gábor
oktatáskutató.
(Forrás: Népszabadság)

A kilencvenes évek történelmi tévedésének és a magyar
oktatási rendszer fejlődésére káros hatásúnak tartja a nyolc osztályos
gimnáziumok létrehozását Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet
főigazgatója. Ennek ellenére sem ért egyet ennek az oktatási formának
jogi úton történő megszüntetésével.

Mint ismeretes, az MSZP és az SZDSZ által elfogadott
oktatási program szerint 2008 szeptemberétől a nyolc évfolyamos
gimnáziumok nem indíthatnának új osztályokat. Az ok: ez az iskolatípus
korai szelekcióhoz vezet, mert a felvételin a legjobb diákokat
válogatják ki.

Az első nyolc
évfolyamos gimnázium még a rendszerváltás előtt, kísérleti jelleggel
indult, az oktatási törvény 1990-es módosítása pedig lehetőséget adott
további ilyen iskolák megnyitására. Halász Gábor szerint már ekkor tudni
lehetett, hogy ezek az intézmények „lefölözik” majd a jobb szociális
hátterű diákokat. Ez pedig – mint azt a PISA-vizsgálat is kimutatta –
felerősítette az iskolák közötti különbséget, emiatt pedig az egész
oktatási rendszer minősége romlik.

Halász Gábor ugyanakkor a nyolcosztályos iskolák
megszüntetése helyett olyan szabályok hatásában bízik, amelyek arra
kötelezik az intézményeket, hogy meghatározott életkorig a körzetükben
lakó diákokat vegyék föl, akár előnyben részesítve a hátrányos
helyzetűeket. (Ilyen szabályozás jelenleg csak az elsősök
beiskolázásánál van: a rendszer 2007-től lép életbe.) Így az iskolák nem
tudnák kiválogatni a jobb helyzetű diákokat, vagyis csökkenne az
intézmények közötti színvonalkülönbség.

Az oktatási programban szerepel az is, hogy az ötödik
és a hatodik évfolyamokon visszaszorítják a szaktárgyi oktatást, és az
alapkészségek megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Az oktatáskutató
szerint ez jó irány. A legtöbb fejlett országban hat évig tart az
alapozó szakasz, és a nemzetközi vizsgálatokban is azoknak az
országoknak a diákjai teljesítenek jól, ahol nem fejeződik be az
alapvető – így az anyanyelvi kommunikációs – készségek közvetlen
fejlesztése a negyedik osztályban.

Az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése
természetesen nem az írás- és olvasástanulást jelenti. Ez alatt nem azt
kell érteni, hogy a gyerekek hat éven keresztül tanulják az ábécét –
szögezte le az oktatáskutató. A diákok a felsőbb évfolyamokon életszerű
problémák megoldásával foglalkoznak: ehhez szövegeket dolgoznak föl,
értelmezik az olvasottakat és azt a gyakorlatban is alkalmazzák,
anélkül, hogy lexikális ismereteket kellene bemagolniuk. Halász Gábor
megjegyezte: a pedagógusok nagy többsége azonban nem rendelkezik az
ehhez szükséges gazdag módszerrepertoárral, mivel a tanárképzés jelenleg
nem készíti fel őket az alapkészségek fejlesztésére.