2010-ben közel egyéves munka során huszonnégy életút interjú és négy kisfilm készült el a Centropa Alapítvány módszerével. Az életútinterjúk 1910–1935 között születettekkel készültek:  az interjúalannyal és családjával kapcsolatos fényképeket és dokumentumokat is gyűjtöttünk, ezeket részletes családfával, valamint az élettörténetek megszerkesztett változatával együtt vettük föl a program adatbázisába. Ezen alapul a TTE-honlap most induló sorozata. (Frissítve: 2011. 06. 16.)

A Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életút interjút, valamint 4 kisfilmet készítettünk el 2010-ben.

A korabeli magyar társadalom munkás (és kisiparos), paraszti (és cseléd) családjainak leszármazottjain túl interjúalanyaink – szüleik, illetve saját foglalkozásuk szerint – a középosztály hivatalnok, kereskedő és katonatiszt rétegét éppúgy képviselik, mint az értelmiséget (tanító, lelkész, jogász), illetve a pénzügyi elitet. Az első merítés után, amennyiben a kutatás, interjúzás folytatódik, fontos feladatunk a minta szélesítése, finomítása.

A 2010-es év sok vonatkozásban – eredményeivel, útkereséseivel, buktatóival – kísérleti évnek, tanulóidőnek tekinthető. A vállalt feladat egészének teljesítése, az idei tempót alapul véve, legalább öt-hat éves további munkát jelent; ennyi idő kellene a mintegy 150 interjú és 20-25 kisfilm elkészítéséhez, amivel már be tudnánk mutatni a korszak, sőt a következő évtizedek társadalomtörténetét, életmódját, a jellegzetes mentalitásformák állandóságát és lassú változásait, s mindezt az oktatásban jól hasznosítható anyaggá tudnánk formálni.

A szerkesztett interjúszövegek átlagosan 30-40 oldalasak: a legrövidebb 12, a leghosszabb több mint 100 oldal. A nyers interjúszövegek terjedelme a szerkesztett anyagokénak három-négyszerese, ezeket azonban csak kutatók tekinthetik meg. A terjedelem az interjúalany közlékenységétől, teherbírásától, életeseményeire való reflektivitásától, ugyanakkor a kérdező ügyességétől, türelmétől is függött. A beszélgetések során a legtöbb esetben nagyon jó emberi kapcsolat alakult ki a beszélgetőtársak között, amely az interjúzás befejezése után is fennmaradt. Az interjúkészítők saját értékelésük szerint sokat tanultak az elbeszélésekből, az idős emberek pedig – ha nehéz is volt sokszor az emlékezés – hálásak voltak a figyelmes hallgatásért.

A társadalmi helyzet (szegénység), a háborús pusztítás miatt többször előfordult, hogy alig néhány fénykép maradt a korszakról. Ugyanakkor voltak olyan családok, ahol a fényképezés saját géppel már nagyon hamar természetessé vált, így az interjúkészítők 40-50 képet, dokumentumot is digitalizálhattak. A fényképek, dokumentumok kiválasztásánál elsődleges szempontunk volt, hogy a család, illetve az interjúalany életének minél több szakaszából tematikusan minél gazdagabb anyaghoz jussunk, amely a családtagok életkörülményeit – és azok változását – éppolyan érzékletesen mutatja meg, mint személyes kapcsolataikat és jellegzetes tevékenységeiket. A családi fényképek közös megtekintése ugyanakkor igen hatásos segítője volt az élettörténeti epizódok felidézésének, és jelentősen hozzájárult a beszélgetések személyességének elmélyítéséhez.

Minden interjúhoz hozzátartozott az interjúalany ötgenerációs családfájának összeállítása, valamint a digitalizált családi fényképek, dokumentumok szerkesztése, adatlapjaik elkészítése. Munkánk folytatásához tartozik egy digitális archívum létrehozása és folyamatos bővítése, melyben az interjúszövegek mellett az összegyűjtött fényképek és dokumentumok is széles körben hozzáférhetők, tematikus hívószavak mentén kikereshetők, csoportosíthatók lesznek. A munka jelenlegi fázisában az összegyűjtött szöveges és képi anyagok archiválásra való előkészítése történt meg; ezt a célt szolgálják a fénykép- és dokumentum-adatlapok éppúgy, mint a szerkesztett interjúkhoz kapcsolódó lábjegyzetek, melyek a leendő weblap név-, esemény- és fogalomtárának elemei lesznek.

Hosszú Gyula
projektvezető

Az interjúalanyok születési helye

Népességstatisztikai adatok (pdf)