A szabadkőművesek
történelemben játszott szerepe máig nem egyértelmű a nagyközönség
számára.

A lassan száz éve aktív, zárt ajtók mögött működő
budapesti SAS szabadkőműves páholy azonban a kor elvárásaihoz igazodva az
interneten is megmutatja magát.

A SAS-páholyt 1911-ben a budai Hajnal páholyból kiválva
28 szabadkőműves testvér alapította. Vezetőjük (rituális néven
Főmesterük) Haypál Benő, református lelkész volt, akit a kamaraerdei
Erzsébet Árvaház megalapítójaként ismerhetünk. Azt talán még kevesebben
tudhatják róla, hogy ő eskette össze a szintén szabadkőműves Ady Endrét
és feleségét, Boncza Bertát, közismertebb nevén
Csinszkát.

A Haypál vezetésével
alakuló SAS páholy az akkoriban fénykorát élő Podmaniczky utcai
páholyházban tartotta összejöveteleit, ahol heti rendszerességgel,
keddenként tartottak munkát (gyűléseket). Elkötelezettségüket
bizonyította, hogy ehhez a naphoz 1919 után is ragaszkodtak, bár a
találkozások a szervezet betiltása után már nem a hagyományos rituális
keretek között zajlottak, mivel a szabadkőművesek ekkortól
családtagjaikkal együtt, a Császár-fürdő kertjében üzemelő vendéglőben
tudtak csak gyülekezni.

Az 1945-ig
tartó betiltás ideje alatt a szabadkőművesek évente legalább egyszer
Bécsbe utaztak, hogy az ottani testvérek vendégeiként a rituális
kereteket megkövetelő teendőiket ellássák (új tagok felvétele,
tisztújítás, stb.). Bécsben külön a magyarok számára tartottak fenn két
páholyt, a Labort és az In Labore Virtust, amelyek 1938-ig, Hitler
bevonulásáig, azaz a szabadkőművesség ottani betiltásáig
működhettek.

Rövid kitérőt érdemel,
hogy míg a kiegyezést követően Magyarországon engedélyezték a
szabadkőművességet, addig ugyanekkor Ausztriában nem, úgyhogy az osztrák
szabadkőművesek abban az időben a magyar testvéreknél találtak
„menedékre”. Az osztrák testvéreknek nem kellett egészen Budapestig
utazniuk, a magyar kőművesség Pozsonyban biztosított nekik
munkavégzéshez szükséges körülményeket és
munkaengedélyt.

A „szomszédolás”,
amit 1919-től a magyar testvérek is gyakoroltak, tehát már bevált
módszer volt, 1945 áprilisáig tartott, amikor a szabadkőművességet
Magyarországon átmenetileg újra engedélyezték. Az izgalmas történet
folytatásához bőkezűen szolgál információkkal a páholy
weboldala.

Az oldalon vázlatosan
publikálják a szabadkőműves-szövetség izgalmas történetét, könyveket
ajánl a bővebb ismeretek megszerzéséhez, irányt mutat az interneten való
kutakodáshoz a szabadkőművesség témájában, elárulja a szervezethez való
csatlakozás, vagyis a páholyba való felvétel feltételeit, sőt,
kapcsolatfelvételi lehetőséget is biztosít. Az oldal különlegessége a
rövid kvíz, amellyel a látogató kipróbálhatja, mit tud a szabadkőművesek
több évszázados történetéről.