A Magyar
Rektori Konferencia továbbra is támogatná a tandíjat, a HÖOK elnöke
viszont kijelentette: tandíj nincs és nem is lesz Magyarországon. Az
MSZP viszont úgy nyerne pénzt, hogy változtatna az államilag támogatott
hallgatói keretszámon. (Forrás: FN)

A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE)
és a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) szervezésében megrendezett
Felsőoktatási Média Konferencia nyitó eseményeként Miskolczi Norbert, a
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, dr.
Bayer József, a ZSKF rektora és Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási és
kulturális munkacsoportjának vezetője vitázott a népszavazás után
megvalósítható minőségi felsőoktatásról.

A felek egyetértettek abban, hogy a felsőoktatás
minőségi fejlődése a legfontosabb, az eszközökkel kapcsolatban azonban
nem született egyetértés. Miskolczi Norbert szerint például a térítési
és juttatási rendszert újra kell gondolni, és a minőségi ösztönzést nem a
fizetési kötelezettséggel látja megvalósíthatónak. Tatai-Tóth András
továbbra is úgy véli, hogy valamilyen formában a képzéshez hozzá kellene
járulniuk a hallgatóknak, hiszen akkor értékelnék és követelnék
oktatásuk színvonalát. Bayer József egyetértett abban, hogy előbb vagy
utóbb be kell vezetni valamilyen képzési hozzájárulási rendszert, mert
hosszú távon nem tartható a felsőoktatás
ingyenessége.

Érvek a tandíj
mellett…

Tatai-Tóth András
elmondta, hogy Magyarországon nagyon sokan fizetnek a felsőoktatásért,
hiszen a hallgatók 51 százaléka jelenleg költségtérítéses finanszírozási
formában tanul. Ilyen értelemben tehát a népszavazás a kis összegű
képzési hozzájárulás rendszerét törölte el csupán, a nagy összegű
költségtérítést továbbra is fizetniük kell a felsőoktatásban tanulók
majdnem felének.

A Magyar Rektori
Konferencia által képviselt álláspontot – miszerint támogatták a tandíj
bevezetését – dr. Bayer József, a ZSKF rektora továbbra is hangsúlyozta.
„Saját javaslatuk megszüntetné a költségtérítéses és államilag
támogatott finanszírozási formát, és egy lépcsőzetes rendszerben, a
teljesítménytől függően állapítaná meg a fizetési kötelezettség
mértékét” – mondta a rektor. Ez a tervezet jelenleg kidolgozás alatt
áll, és a Felsőoktatási Kerekasztal tegnap megszavazott egyöntetű
döntése szerint a kétstruktúrájú – azaz az államilag támogatott és a
költségtérítéses finanszírozási – rendszer marad a felsőoktatásban az
elkövetkezendő 3 évben biztosan. Bayer professzor szerint a magyar
gazdasági helyzet nincs felkészülve arra, hogy finanszírozza a
felsőoktatás egészét, és nem is feladata.

…és a tandíj ellen

Tatai-Tóth András nem tartja kizártnak, hogy az
elkövetkezendő években változás lesz az államilag támogatott hallgatók
keretszámában. „Almássy Kornél, az MDF alelnöke szerint is ez az egyik
megoldás a felsőoktatás költségvetésének növelésére, ez azonban egyéni
szakmai véleményem” – hangsúlyozta Tatai-Tóth András.

A HÖOK elnöke kitért arra is, hogy az elmúlt 18 évben
nem tartotta senki fontosnak a két finanszírozási forma
igazságtalanságainak vizsgálatát, szerinte ugyanis a felsőoktatási
intézményeknek nem volt érdekük a megüresedett állami helyekre átvenni a
fizetős hallgatókat. „Ez az egyetemek és főiskolák számára csak a
kaviár a vacsora mellé” – fogalmazott Miskolczi Norbert. Ugyanakkor
üdvözölte a Felsőoktatási Kerekasztal tegnapi ülésén támogatott
javaslatot, miszerint az átjárhatóságot a tandíj kérdése nélkül is lehet
vizsgálni, és a költségtérítéses hallgatók legjobb 15 százaléka átkerül
az államilag támogatott képzésbe.